Országjelentések

2004. évi Nemzeti Jelentés (VKI 3. cikk - víztestek)

2005. évi Nemzeti Jelentés (VKI 5. cikk - környezet)

2007. évi Nemzeti Jelentés (VKI 8. cikk - monitoring)

2008. évi Nemzeti Jelentés (VKI - Nitrát Direktíva)

2010. évi Nemzeti Jelentés (VKI 13. cikk - Vízgyűjtő-gazdálkodási terv)

Jogszabályok

Országjelentések által hivatkozott jogszabályok

2004. évi Nemzeti Jelentés

JELENTÉS

Az Európai Bizottság részére

a víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - a Víz Keretirányelv - 3. cikk 8. bekezdésében előírtak végrehajtásáról

2004. június

BEVEZETÉS

A 2000/60/EK Víz Keretirányelv különböző határidőkre és tartalommal jelentési kötelezettséget ír elő a tagországok számára. Jelen jelentés az első az irányelv végrehajtása során, amely a 3. cikkely 8. bekezdésének és az I. melléklet előírásainak megfelelőn készült.

Tartalom:

Magyarország vízgyűjtő kerületen belüli elhelyezkedése, térképi bemutatása

Hatáskörrel rendelkező hatóság

A KvVM keretirányelvhez kapcsolódó felelősségi körei

Nemzetközi kapcsolatok

Magyarország vízgyűjtő kerületen belüli elhelyezkedése, térképi bemutatása

Magyarország teljes területe, a Duna vízgyűjtőkerület része. A nemzetközi szintű vízgyűjtőkerületen 18 ország osztozik, amelyek egyrészt európai tagállamok, csatlakozó országok és nem csatlakozó országok. Részletes bemutatását a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) által készített "Roof Report" (2. melléklet) tartalmazza. Magyarország elhelyezkedését a Duna vízgyűjtőkerületen belül, szintén a "Roof
Report"-ban (2. melléklet) található, átnézeti szintű térkép mutatja be.

Magyarország felszíni vizeinek áttekintő térképe (1. melléklet) a nagy részvízgyűjtők (Duna közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton) megjelenítése mellett, az 1000 km2-nél nagyobb részvízgyűjtők határait, valamint a 100 km2-nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyásokat ábrázolja a rajtuk lévő, 0,5 km2-nél nagyobb vízfelületű, vízfolyásokon lévő víztározókkal együtt. Az országban két 100 km2-nél nagyobb vízfelületű tó található, a Balaton és az osztrák- magyar határral osztott Fertő tó. Az áttekintő térképen a Velencei tó is megjelenítésre került, amely felszíne ugyan nem éri el a 100 km2-t, de kartográfiai jelentősége miatt ábrázoltuk.

Az áttekintő térkép az M=1:500.000 léptékű digitális térképi adatbázisból - a fentiekben megadott értékeknek megfelelő leválogatással - készült. A térkép tartalmát a Víz Keretirányelv végrehajtásához készített és a - 2003. november 25-26-án Rómában tartott - Víz Igazgatói értekezleten elfogadott Jelentési Útmutató (továbbiakban: Jelentési Útmutató) B.2 táblázatában írtak alapján állítottuk össze.

Hatáskörrel rendelkező hatóság

  1. A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése, illetékessége

    Hazánkban a keretirányelv előírásainak végrehajtására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM, H-1011 Budapest, Fő utca 44-50.), a hatáskörrel
    rendelkező hatóság.

    A KvVM felelős:

    • a koordinációért és a vízgyűjtő gazdálkodási terv elkészítéséért
    • az Európai Unió Bizottsága felé történő jelentésér

    A KvVM illetékessége a Duna vízgyűjtő kerületen belül, az ország teljes
    területére kiterjed.

  2. A KvVM jogi háttere
    1. A minisztériumot létrehozó jogszabály

      A KvVM intézményét a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény hozta létre. A törvény teljes szövege a http://www.parlament.hu honlapon található meg.

    2. A KvVM Víz Keretirányelv végrehajtásához kötődő feladatait meghatározó jogi háttér

      Törvények:
      • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
      • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
      Kormányrendelet tervezetek, amelyek a jelentés időpontjában a kormány előtt vannak:
      • .../2004. (...) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
      • .../2004. (...) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről
      • .../2004. (...) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
    3. A KvVM egyéb feladatait meghatározó kormányrendeletek, amelyek a Víz Keretirányelv végrehajtása szempontjából lényegesek, de nem közvetlenül a VKI végrehajtására vonatkoznak

      • 155/2002. (VII. 19.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat és hatásköréről (http://www.vizugy.hu)
      • 3 2003. (XI. 5.) Korm. rendelet az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről (http://www.vizugy.hu)

A KvVM keretirányelvhez kapcsolódó felelősségi körei

Felelősségi körök a Jelentési Útmutató B.3. táblázatában foglaltak alapján:

A fent felsorolt feladatok közül, azoknak a végrehajtásánál, amelyeknél ez szükséges (pl. az intézkedési programok végrehajtása) a KvVM minisztere köteles bevonni az illetékes minisztereket. Ezért a kormány úgy határozott, hogy a Víz Keretirányelv feladatainak végrehajtására, az érintett tárcák bevonásával, létrehozza és működteti a Víz Keretirányelv Stratégiai Tárcaközi Koordinációs Bizottságot. (2094/2001. (IV. 30.) Korm. határozat, "A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a vízügyi politika területén" tárgyú, az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelvével kapcsolatos feladatok végrehajtásának megkezdéséről )

Nemzetközi kapcsolatok

  1. Duna vízgyűjtő kerület szintű koordináció

    A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) a Víz Keretirányelv végrehajtását koordináló Duna vízgyűjtőkerület szintű nemzetközi testület, amely a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott egyezmény keretei között működik. Az egyezmény hazánkban a 74/2000 (VII.31.) Korm. rendelettel került kihirdetésre. A keretirányelv előírásai végrehajtásához a koordináció szintjét és az együttműködés szervezeti, szakmai kereteit bővebben a "Roof Report" (2. melléklet) tartalmazza.

  2. Kétoldalú együttműködések

    Magyarországot hét szomszédos ország veszi körül, amelyek közül Szlovénia, Ausztria, és a Szlovák Köztársaság európai tagállamok, Románia csatlakozó ország, Horvátország csatlakozásra jelölt, Ukrajna és Szerbia-Montenegró állam nem csatlakozó országok. A szomszédos államok mindegyikével hatályos kétoldalú egyezményünk van, amelyeket az alábbiakban sorolunk fel:

    Ausztria

    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása tárgyában
      Hatálybalépés időpontja: 1959. július 31. Az Egyezmény a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 32. számú törvényerejű rendeletével került kihirdetésre.
    • Az Egyezmény címe: Szerződés a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a környezetvédelem területén való együttműködésről
      Hatálybalépés időpontja: 1985. november 8. A Magyar Közlönyben közzétéve "1985/17. Nemzetközi szerződés az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnökétől" cím alatt.

    Szlovák Köztársaság

    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról
      Hatálybalépés időpontja: 1978. július 28. Az Egyezmény a Minisztertanács (MT) 55/1978.(XII.10.) számú rendeletével került kihirdetésre. Az Egyezmény megújítása folyamatban van.
    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormányai között a környezetvédelem és természetvédelem terén való együttműködésről
      Hatálybalépés időpontja: 1999. május 27. A Magyar Közlönyben közzétéve "1999/17. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől" cím alatt, a 2093/1999. (V.5.) Korm. határozat rendelkezései alapján

    Ukrajna

    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről
      Hatálybalépés időpontja: 1999. május 16. Az Egyezmény a Kormány 117/1999.(VIII.6.) számú rendeletével került kihirdetésre.
    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya közötti környezetvédelmi és területfejlesztési együttműködésről
      Hatálybalépés időpontja: 1993. június 1. A Magyar Közlönyben közzétéve "1993/11. Nemzetközi szerződés a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől" cím alatt

    Románia

    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttműködésről (megújított egyezmény)
      Hatálybalépés időpontja: 2004. május 17. (Kihirdetése folyamatban van)
    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a környezet védelme terén való együttműködésről
      Hatálybalépés időpontja: 2000. december 14. A Magyar Közlönyben közzétéve "2001/9. Nemzetközi szerződés a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől" cím alatt

    Szerbia és Montenegró

    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában. (Az új egyezmény megkötésének kezdeményezése folyamatban van)
      Hatályba lépés időpontja: 1956. május 19.

    Horvát Köztársaság

    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseiben
      Hatálybalépés időpontja: 1995. március 3. Az Egyezmény a Kormány 127/1996.(VII.25.) számú rendeletével került kihirdetésre. (A jogszabály szövege a http://www.vizugy.hu honlapon található)

    Szlovén Köztársaság

    • Az egyezmény címe: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában
      Hatálybalépés időpontja: 1995. május 27. Az Egyezmény a Kormány 41/2001.(III.14.) számú rendeletével került kihirdetésre

A kétoldalú határvizi kapcsolatokról bővebb információ a http://www.vizugy.hu honlap "Nemzetközi vízügyi együttműködés" menüpontjában található.

2005. évi Nemzeti Jelentés

JELENTÉS

Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK számú "Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén" című irányelvben 2005. március 22-ei határidővel előírt JELENTÉS a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről.

Tartalom:

Kapcsolódó anyagok:

2007. évi Nemzeti Jelentés

JELENTÉS

Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK Víz Keretirányelv 8. cikkének megfelelően monitoring programokat kell kialakítani a felszíni és a felszín alatti vizek állapotának áttekintésére. Az egyes tagországok felelőssége ezen programok kialakítása, a hálózati pontok, a minőségi elemek indikatív paramétereinek és a mérési gyakoriságnak a meghatározása oly módon, hogy az elegendő legyen a vízgyűjtőkerülethez tartozó, minden felszíni és felszín alatti víztest állapotának átfogó és összefüggő bemutatására.

A programokat a tagországoknak 2006. december 22-től kellett elindítaniuk és a 15. cikkel összhangban - 2007. március 22-ig - jelenteniük a Bizottság felé. A jelentés tartalmi követelményeit a Bizottság úgy határozta meg, hogy a jövőben ellenőrizni tudja az egyes feladatokra kialakított nemzeti monitoring hálózatok alkalmasságát a VKI célkitűzései teljesülésének nyomon követésére, a vizek állapotának átfogó értékelésére. A Bizottság ezen információkat használja majd fel az Európai Parlament és a közvélemény tájékoztatására.

A legtöbb tagországhoz hasonlóan Magyarország is rendelkezik több évtizede működő monitoring rendszerekkel, mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek állapotának megfigyelése terén. A VKI által igényelt hazai monitoring programok kialakítása ezen rendszerek figyelembevételével történt. A monitoring programokon belül minden egyes, a programhoz tartozó, kötelezően előírt paraméterre meg kellett adni a mérési gyakoriságot, ciklust és a hozzá kapcsolódó mérőállomások számát.

Monitorozni kell minden vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésének, működésének időszakában. Tekintettel arra, hogy az első ilyen tervnek 2009-re kell elkészülnie, a most kialakított hazai VKI monitoring programok elsősorban a következő három év mérési feladatait jelölik ki. A VKI ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a tagországok a jövőben módosítsák monitoring programjaikat a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ciklusaihoz kapcsolódóan.

Tartalom:

Kapcsolódó anyagok:

2008. évi Nemzeti Jelentés

JELENTÉS

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdése után 2001-ben vezette be a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK irányelvnek megfelelő szabályozást. A 2004-es csatlakozást követően még abban az évben önkéntes alapon nyújtottuk be jelentésünket, így a mostani jelentés első jelentésnek tekinthető.

Magyarországon az irányelv végrehajtásáért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a felelős, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen. Az irányelvet átültető jogszabályok hatósági ellenőrzése is megosztott, termőföldön a talajvédelmi hatóság (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal), az állattartó telepeken a környezetvédelmi hatóság (környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek) vizsgálja az irányelv által előírt kötelezettségek teljesítését.

Tartalom:



 

Jogszabályok

  1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
  2. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (ill. a 2001. évi LXXI. törvény az előbbi módosításáról)
  3. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
  4. 2004. évi LXXVI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról
  5. 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről
  6. 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről
  7. 2094/2001. (IV. 30.) Korm. határozat "A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a vízügyi politika területén" tárgyú, az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelvével kapcsolatos feladatok végrehajtásának megkezdéséről
  8. 74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott Egyezmény kihirdetéséről
  9. 1959. évi 32. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása tárgyában Bécsben, az 1956. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről
  10. 1985/17. Nemzetközi Szerződés az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnökétől SZERZŐDÉS a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a környezetvédelem területén való együttműködésről
  11. 55/1978. (XII. 10.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról Budapesten, 1976. évi május hó 31-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről
  12. 2093/1999. (V. 5.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a környezetvédelem és természetvédelem terén való együttműködésről szóló, Pozsonyban, 1999. február 12-én aláírt Egyezmény jóváhagyásáról
    1999/17. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől
  13. 117/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között Budapesten, 1997. november 11-én aláírt, a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről szóló Egyezmény kihirdetéséről

Országjelentések által hivatkozott jogszabályok

  1. 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
  2. 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről
  3. 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
  4. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól.
  5. 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
  6. 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről
  7. 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről
  8. 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról
  9. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
  10. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
  11. 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
  12. 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
  13. 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéről
  14. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól
  15. 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól
  16. 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól