Gyakran feltett kérdések a Keretirányelvről

2015-ig jó állapotba kell hozni a vizeket az EU tagállamokban és ez Magyarország számára is kötelező. A Víz Keretirányelvről az embereknek általában csak általános, felületes ismeretei vannak, ha vannak egyáltalán, hiszen a Víz Keretirányelv és a benne hivatkozott irányelvek, valamint a hozzá kapcsolódó programok és politikák megismerése nagyon nagy időráfordítást igényel. Így érthető, hogy a Víz Keretirányelvről sokféle vélemény alakult ki és számos kérdés merült fel az emberekben. Ezt fokozta a Víz Keretirányelv megjelenésének elhúzódása is, ami a sokszor elhalasztott hatályba lépés miatt a "jön a farkas" mesebeli történetének hatását keltette az emberekben Magyarországon és az Európai Unióban is. A következők az emberek által gyakran feltett, elsősorban a Magyarország speciális vízgazdálkodási kérdéseire vonatkozó, a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos oktatási programok során összegyűjtött kérdésekre adnak választ.


Általános kérdések a Víz Keretirányelvről

Vízgyűjtő gazdálkodási tervezés

A társadalom bevonása a Víz Keretirányelv végrehajtásába

Árvíz- és belvízvédelem és a Víz Keretirányelv kapcsolata

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Mesterséges, vagy jelentősen módosított víztestek

Vizes élőhelyek és a Víz Keretirányelv

Általános kérdések a Víz Keretirányelvről

Melyek a Víz Keretirányelv legfontosabb célkitűzései, előírásai, jellemvonásai?

Logikátlanok és korszerűtlenek a Víz Keretirányelvben hivatkozott irányelvek?

Magasabb rangúak-e a Víz Keretirányelv előírásai az EU egyéb víz- és környezeti irányelveinek előírásainál?

A vízgazdálkodás melyik területeire érvényes a Víz Keretirányelv?

Mit kell tudni ahhoz, hogy a Víz Keretirányelvet be tudjuk vezetni, hogy az előírásait alkalmazni tudjuk?

Melyek azok a részei a Víz Keretirányelvnek, amelyek a leginkább vonatkoznak a vízgazdálkodás minden tevékenységére?

Tökéletes-e, mindent helyettesít-e, mindent megold-e a Víz Keretirányelv?

Miért léptették hatályba a Víz Keretirányelvet, ha még nincs is befejezve, ha még nem is tudják pontosan, hogyan kell végrehajtani?

Ki a felelős az Európai Unió felé a Víz Keretirányelv és a benne hivatkozott irányelvekben foglalt előírások betartásáért?

A Víz Keretirányelv vagy a nemzetközi egyezmények a fontosabbak a nemzetközi vízgazdálkodásban?

Hogyan kell majd figyelembe venni a nemzetközi vízgazdálkodási problémákat?

Miért nincs még hivatalos fordítás a Víz Keretirányelvről?

Miért volt szükség a Víz Keretirányelv kidolgozására?

Milyen előírásokat tartalmaz, és milyen vízzel kapcsolatos kérdésekkel nem foglalkozik a Víz Keretirányelv?

Hogyan szerepelnek az egyes vízgazdálkodási tevékenységek a Víz Keretirányelvben?

Mit mond a Víz Keretirányelv a társadalom és a gazdasági szektorok vízigényeiről?

Hogyan lehet teljesíteni a Víz Keretirányelv előírásait?

Hogyan lehet eldönteni azt, hogy valamilyen, a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges tevékenység elfogadhatatlanul drága és/vagy súlyosan sérti a közérdeket?





Melyek a Víz Keretirányelv legfontosabb célkitűzései, előírásai, jellemvonásai?

Azt is lehet mondani, hogy minden fontos, ami a Víz Keretirányelvben megjelenik. Részben szubjektív módon azonban kiemelhetők a Víz Keretirányelvnek olyan részei és előírásai, amelyek általánosságban is, vagy Magyarország számára különösen fontosak.

A Víz Keretirányelv körülbelül öt évig készült, ha a szükségességét igazoló előkészítő tanulmányok idejét is beleszámítjuk, még néhány évvel hosszabb ideig. Európa nagyszámú, kiváló szakértője mindent megpróbált belefoglalni a Víz Keretirányelv előírásaiba, ami ahhoz szükséges, hogy a vizek - ritka és nagyon indokolt kivételektől eltekintve - 2015-ig jó állapotba kerüljenek, és utána ez a jó állapot fenntartható legyen.

A Víz Keretirányelv részletes előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell megállapítani azt, hogy milyen állapotban vannak jelenleg a vizek, és hogy mit jelent vagy jelentene az, hogy jó állapotban vannak. Előírja azt, hogyan kell megvizsgálni, hogy milyen emberi hatások rontják vagy veszélyeztetik a vizek állapotát és előírja azt is, hogy intézkedési tervet kell kidolgozni arra, hogy a vizek jó állapotát elérjük, biztosítsuk, illetve fenntartsuk. Az előírások nagyon sok feladat megoldását teszik szükségessé (pl. a szükséges monitoring rendszer megtervezése, a vízgyűjtő gazdálkodás területi egységeinek kijelölése, a vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítése, a társadalom bevonása a tervezési folyamatba stb.). Sok olyan feladat is szerepel a Víz Keretirányelvben, aminek a módszertanát és a gyakorlati alkalmazásának módját még csak most dolgozzák ki.

Magyarország számára különösen fontosak a Víz Keretirányelvnek a nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodásra és vízgyűjtő gazdálkodási tervezésre vonatkozó előírásai. Ezek legfontosabb jellemzője az, hogy kötelezővé teszik az EU tagállamok (és így a csatlakozásra készülő országok számára is) a vízgazdálkodási tevékenységek koordinálását az egész vízgyűjtőn, ami többek között közös nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítésére kell, hogy irányuljon.


Logikátlanok és korszerűtlenek a Víz Keretirányelvben hivatkozott irányelvek?

Az EU víz- és környezetgazdálkodásra vonatkozó, a Víz Keretirányelvben is hivatkozott irányelvei a hetvenes évek közepétől alakultak ki. Az egyes irányelvek különböző időpontokban léptek hatályba és így mindig magukon viselték az adott időszak sajátosságainak bélyegét. Több irányelvet többször is módosítottak hatályba lépésük óta, de ez nem vezetett teljes korszerűsítésükhöz és összehangolásukhoz a többi érvényes irányelvvel. Ha a körülmények sürgőssé tették valamilyen új irányelv kiadását, kidolgozták, és ha a tagállamok meg tudtak egyezni az irányelv tartalmában, akkor hatályba léptették. A feltételek később megváltoztak, az irányelveket többször módosították, de ennek ellenére azok sokszor nem érték el a kívánt hatást. Nem vált az irányelv haszontalanná, vagy elhibázottá, csak nem a magas prioritású, fontos problémák hatékony megoldását szolgálta és így azok számára, akik az irányelv történetét nem ismerik, logikátlannak, értelmetlennek tűnhet. Különösen igaz mindez sok irányelv egyes részleteire. A Víz Keretirányelv kidolgozását többek között ez tette szükségessé. A Víz Keretirányelv előírásainak megvalósítása után, néhány év múlva, egyes irányelveket hatályon kívül is fognak helyezni. Fontos tudni azt, hogy a Víz Keretirányelvben hivatkozott minden irányelvet beépítettek már a hazai jogrendszerbe.


Magasabb rangúak-e a Víz Keretirányelv előírásai az EU egyéb víz- és környezeti irányelveinek előírásainál?

Többen felteszik a kérdést, hogy előfordulhat-e az, hogy a Víz Keretirányelv előírásai mást tartalmaznak valamire vonatkozóan, mint az EU egyéb vízi-környezetvédelmi irányelvei. Nem tudunk ilyen esetről. Ha lenne ilyen, akkor vagy a Víz Keretirányelvet vagy a vele nem összhangban lévő irányelvet meg kellene változtatni. Ha ugyanarra a víztestre vonatkozóan különböző irányelvek, különböző környezeti célkitűzéseket fogalmaznak meg - és erre gyakran lehet példát találni - akkor a szigorúbb előírásokat kell érvényesíteni a Víz Keretirányelv előírásai szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az irányelvek nincsenek összhangban.

A Víz Keretirányelv kidolgozását többek között az tette szükségessé, hogy az EU vízi-környezettel kapcsolatos irányelvei nem működtek összehangoltan.


A vízgazdálkodás melyik területeire érvényes a Víz Keretirányelv?

Sok szakember keresi a Víz Keretirányelvben a vízgazdálkodás több szakterületét, és nem találja azokat (például az öntözést, a vízrendezést, az árvízvédelmet, stb.). Ettől függetlenül azonban a Víz Keretirányelv a vízgazdálkodás teljes egészére, annak minden szakterületére, minden vízhasználatra és vízgazdálkodási szolgáltatásra és minden olyan emberi tevékenységre vonatkozik, amelyek a vizek állapotát befolyásolhatják. A Víz Keretirányelvben előírt gazdasági elemzéseket minden vízgazdálkodási tevékenységre, illetve a vizek állapotát befolyásoló minden tevékenységre el kell végezni, és a költség-visszatérülés elvének érvényesítését is valószínűleg minden vízgazdálkodási szolgáltatás esetén számon fogja kérni az Európai Unió.

A Víz Keretirányelvben nincs benne minden olyan szabályozás, ami ahhoz szükséges, hogy a vízkészletekből a társadalom minden igényét, illetve a társadalomnak minden a vízgazdálkodással kapcsolatos igényét a leghatékonyabban kielégítsék. Ehhez minden országban létezik, illetve léteznie kell az adott ország saját nemzeti vízgazdálkodási szabályozási rendszerének.

Mindebből az következik, hogy a vízgyűjtő gazdálkodási terveknek is foglalkozniuk kell minden vízgazdálkodási tevékenységgel és a vizek állapotára hatást gyakoroló minden tevékenységgel.

Voltak szakértők, akik a Víz Keretirányelvet az Európai Unióban és Magyarországon is Vízvédelmi Víz Keretirányelvnek kezdték nevezni. A Víz Keretirányelv főszerkesztői azonban mindig kerülték ezt az elnevezést, hiszen a Víz Keretirányelv fő célkitűzése az integrált, fenntartható vízgazdálkodási politika kidolgozása és megvalósítása kereteinek biztosítása. A Víz Keretirányelv legtöbb előírása a vízvédelemmel foglalkozik, ugyanakkor azonban a Víz Keretirányelv a társadalom mindenfajta vízzel kapcsolatos igényének kielégítését is befolyásolja.

A Víz Keretirányelv egyik nagyon lényeges előírása az, hogy a társadalmat a folyamat kezdetétől a végéig be kell vonni a vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítésébe és a tervek megvalósításának ellenőrzésébe is. A társadalom elé nem lehet kiállni azzal, hogy a vízgyűjtő gazdálkodási tervek csak a költséges vízvédelmi intézkedésekkel foglalkoznak. A hazai irányelvek alapján az elmúlt években készült vízgyűjtő gazdálkodási tervek társadalmi vitái is azt mutatták, hogy a társadalom képviselői a tervekben a számukra legégetőbb vízgazdálkodási problémák (árvízvédelem, belvízvédelem, öntözés, vízparti szabadidő eltöltés, víztáj-védelem stb.) megoldására tervezett intézkedéseket keresték, és csak ezekkel együtt fogadták el a vízi- környezeti károk elhárítására/megelőzésére tervezett intézkedéseket.


Mit kell tudni ahhoz, hogy a Víz Keretirányelvet be tudjuk vezetni, hogy az előírásait alkalmazni tudjuk?

Ismerni kell magát a Víz Keretirányelvet és minden a Víz Keretirányelvben hivatkozott irányelvet. Ezen kívül ismerni kell az EU új vízgazdálkodási politikáját, programjait, más szektorok ezekhez csatlakozó politikáit és programjait, valamint azt, hogy a hivatkozott irányelvek hogyan alakultak ki és hogy a meglévő irányelvek alkalmazásával kapcsolatban milyen tapasztalatokat szereztek az EU tagállamaiban, azért, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat a bevezetésük során, mint az EU tagállamai.


Melyek azok a részei a Víz Keretirányelvnek, amelyek a leginkább vonatkoznak a vízgazdálkodás minden tevékenységére?

Az egyik kulcsterület a vizek jó állapotának és különösen jó ökológiai állapotának biztosítása. A vizek állapotára minden fajta vízgazdálkodási tevékenység hatással van. Ezért fel kell tárni azt, hogy a jelenleg folyamatban lévő vízgazdálkodási tevékenységek mivel jellemezhetők, és mire lehet számítani a jövőben. Ha a tevékenységek a múltban a vizek állapotának romlásához vezettek, illetve a jelenben vagy a jövőben a vizek állapotának romlásához vezetnek, vagy vezethetnek, akkor meg kell tervezni a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően azokat az intézkedési programokat, amelyek biztosíthatják a vizek állapotának javulását, illetve megelőzhetik, megakadályozhatják a vizek állapotának romlását.


Tökéletes-e, mindent helyettesít-e, mindent megold-e a Víz Keretirányelv?

A Víz Keretirányelv értékét nem szabad túlbecsülni, de alulértékelni sem. Az Európai Unió tizenöt tagállamának szakértői készítették. Nagyon sokat vitatkoztak rajta, az Európai Unió pártjai, civil szervezetei és különböző érdekcsoportjai, a Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Parlament bizottságai több évig tartó viták, javítgatás, fejlesztés után egyeztek meg a végleges szövegben, ami magán viseli a hosszú vajúdás jegyeit. Lehet, hogy a korábbi változatok következetesebbek, szakmailag elfogadhatóbbak voltak, de a Víz Keretirányelv így is világviszonylatban egyedülálló dokumentum a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.

A Víz Keretirányelv előírásainak megvalósításához sok témakörben még mindig nem született meg a megfelelő módszertan. Ezeken most dolgoznak. Remélhetőleg rövid határidőn belül meg fognak jelenni azok az útmutatók is az egyes kulcskérdések megoldásához, amelyek most még készülnek.


Miért léptették hatályba a Víz Keretirányelvet, ha még nincs is befejezve, ha még nem is tudják pontosan, hogyan kell végrehajtani?

A Víz Keretirányelv - ahogyan a neve is mondja - minden benne szereplő előírás végrehajtásának megszabja a kereteit, megadja az előírás teljesítéséhez megoldandó feladatokat és kijelöli azt a határidőt is, amikorra az egyes feladatokat el kell végezni. A határidők rendszere olyan, hogy az egymásra épülő feladatokat a véghatáridőig végre lehessen hajtani. Tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy valamiféle félkész jogszabályt léptettek hatályba csak azért, hogy végre elmondhassák, hogy a jogszabály megszületett. A Víz Keretirányelv egyes előírásaiból az is következik, hogy az előírás teljesítéséhez szükséges feladatok megoldását intenzív, esetenként több éves vizsgálatokkal kell előkészíteni.

A Víz Keretirányelv előírásait 2003 végéig kellett átültetni a nemzeti víz- és környezetgazdálkodási joganyagba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy addig semmit sem kellett tenni a Víz Keretirányelv előírásainak végrehajtása érdekében. Számos olyan előírást tartalmaz a Víz Keretirányelv, amely időben történő végrehajtásához az EU tagállamokhoz, vagy például a Duna völgy országaihoz hasonlóan, velük szorosan együttműködve, azonnal el kellett kezdeni az előkészítő munkák elvégzését.


Ki a felelős az Európai Unió felé a Víz Keretirányelv és a benne hivatkozott irányelvekben foglalt előírások betartásáért?

Az EU tagállamok kormányai. Ha egy tagállam az EU jogszabályait nem vezeti be, illetve azok előírásait nem érvényesíti, akkor az Európai Bíróság elmarasztalja a tagállamot, ahogy erre már sok példa is említhető.


A Víz Keretirányelv vagy a nemzetközi egyezmények a fontosabbak a nemzetközi vízgazdálkodásban?

A Víz Keretirányelv előírásai szerint a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk/teljesíteniük kell a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiket. A Víz Keretirányelv több nemzetközi egyezményre név szerint is hivatkozik. A tagállamoknak azonban a Víz Keretirányelv előírásai szerint sokkal szorosabban együtt kell működniük a vízgazdálkodásban a közös vízgyűjtőkön, kötelező közös vízgyűjtő gazdálkodási tervet készíteniük, kötelező koordinálni a tevékenységüket. Ha tagállamok és nem tagállamok osztoznak a vízgyűjtőkön, akkor a tagállamoknak igyekezniük kell elérni azt, hogy közös vízgyűjtő gazdálkodási tervek készüljenek. Ha a vízgyűjtőn osztozó országok nehezen tudnak megegyezni, kérhetik az Európai Bizottság segítségét. Mindez Magyarország számára különösen fontossá teszi a Víz Keretirányelv bevezetését.


Hogyan kell majd figyelembe venni a nemzetközi vízgazdálkodási problémákat?

Meg kell majd határozni azt, hogy melyek a Duna völgy, Tisza völgy, Dráva völgy és a kisebb nemzetközi vízgyűjtők szintjén végzett koordinációt igénylő vízgazdálkodási feladatok és ezek figyelembe vételével kezdeményezni és elkészíteni a nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodási terveket.

Egy országon belüli részvízgyűjtő esetén is vizsgálni kell azt, hogy milyen hatással vannak a részvízgyűjtőn végzett emberi tevékenységek a részvízgyűjtőn kívüli területekre, és milyen hatással vannak a részvízgyűjtőn kívüli területeken végzett emberi tevékenységek a részvízgyűjtőn a víztestek állapotára és a kedvezőtlen hatásokat elhárító, illetve megelőző intézkedéseket meg kell határozni az ilyen esetekben is. Annak módszertanát, hogy ez pontosan hogyan történjen, még ki kell dolgozni a vízgyűjtőkön osztozó országokkal közösen.


Miért nincs még hivatalos fordítás a Víz Keretirányelvről?

A Víz Keretirányelv 2000. december 22.-én lépett hatályba. A jogszabálytervezet addig sokszor, jelentős mértékben változott. Jelenleg a Víz Keretirányelv jogharmonizációja és a végrehajtásához szükséges módszertan kidolgozása még folyik, amelynek keretében elvégzik a Víz Keretirányelvben használt fogalmak, kifejezések lehetséges legjobb magyar megfelelőinek kiválasztását is. Ezért eddig nem volt érdemes pontos, hivatalos fordítást készíteni. A hivatalos fordítását az Európai Unió jogszabályainak az Igazságügy Minisztérium útmutatója szerint csak a fordító irodák erre feljogosított konzorciumának szabad elvégeznie.


Miért volt szükség a Víz Keretirányelv kidolgozására?

A korábban bevezetett vízvédelmi jogszabályok nem hozták meg a kívánt eredményt, a vizek állapota nem javult a kívánt mértékben, sőt helyenként tovább romlott.


Milyen előírásokat tartalmaz, és milyen vízzel kapcsolatos kérdésekkel nem foglalkozik a Víz Keretirányelv?

A Víz Keretirányelv a vizek jó állapotba helyezéséhez és a jó állapot megőrzéséhez szükséges előírásokat tartalmazza, a társadalom, illetve a gazdasági szektorok vizekkel kapcsolatos igényeinek (közöttük az árvíz- és belvízkárok megelőzése) kielégítéséhez szükséges szabályozásokat, monitoring igényeket stb. nem. Utóbbiak az egyes országok feladatkörébe tartoznak és természetesen nagyon fontos az, hogy az országok a társadalom vízzel kapcsolatos igényeit a Víz Keretirányelv előírásaival összhangban, azok betartásával kielégítsék.

A Víz Keretirányelv előírja a környezeti célkitűzések meghatározását és a célkitűzések teljesítését biztosító intézkedések megtervezését. A Víz Keretirányelv kötelezően előírja azt, hogy mit kell környezeti célkitűzésnek tekinteni, és hogyan kell meghatározni a környezeti célkitűzéseket. Kötelezően előírja azt is, hogy a környezeti célkitűzéseket mikorra kell teljesíteni.


Hogyan szerepelnek az egyes vízgazdálkodási tevékenységek a Víz Keretirányelvben?

Általánosságban megállapítható, hogy a Víz Keretirányelv nem hivatkozik név szerint a különböző vízgazdálkodási tevékenységekre (pl. árvízvédelem, öntözés, hajózás, folyószabályozás stb.). Ezek ritkán, vagy egyáltalán nem fordulnak elő a szövegben, mégis a Víz Keretirányelv nagyon sok előírása vonatkozik rájuk, mert a vizek állapotát jelentős mértékben, károsan befolyásolhatják.


Mit mond a Víz Keretirányelv a társadalom és a gazdasági szektorok vízigényeiről?

A Víz Keretirányelv kimondja azt, hogy a társadalomnak és a gazdasági szektoroknak a vizekkel kapcsolatos igényeit ki kell elégíteni, de az igények kielégítésével kapcsolatos szabályozásokkal csak részben foglalkozik (pl. vizek állapotának védelme, költség-visszatérülés elve, szennyező fizet elv, a vizek emberi tevékenységek által okozott terheléseinek elemzése stb.) és a szabályozások nagyobb részét a tagállamokra bízza.


Hogyan lehet teljesíteni a Víz Keretirányelv előírásait?

A Víz Keretirányelvnek az emberi tevékenységek hatásainak vizsgálatára és a gazdasági elemzésekre vonatkozó előírásait csak úgy lehet teljesíteni, ha legalább 15 éves (esetenként 21, illetve 27 éves) hosszú távú tervet készítünk a társadalom és a gazdasági szektorok minden fajta vízzel kapcsolatos igényeinek a kielégítésére.


Hogyan lehet eldönteni azt, hogy valamilyen, a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges tevékenység elfogadhatatlanul drága és/vagy súlyosan sérti a közérdeket?

Fontos szerepe lesz a döntésben a társadalom bevonásának. Nincs objektív mérce, a probléma jelentőségétől függ az, hogy a társadalom bevonásával milyen szintű testületnek (pl. helyi önkormányzat, illetékes főhatóság, országgyűlés stb.) kell majd döntenie ezekben a kérdésekben a különböző esetekben.

Vízgyűjtő gazdálkodási tervezés

Mit jelent a Víz Keretirányelv előírásai szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervezés?

Melyek a legfontosabb elvárások a Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervezéssel kapcsolatban?

Szükség van-e a Víz Keretirányelvben előírt vízgyűjtő gazdálkodási terveken kívül integrált vízgazdálkodási tervek készítésére?

Érdemes-e, lehet-e jelenleg vízgyűjtő gazdálkodási tervet készíteni?

Várjuk meg, amíg mások kidolgozzák a Víz Keretirányelv bevezetéséhez szükséges módszertant és a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges útmutatókat, mert nekünk jelenleg nem érdemes semmit sem tenni?

Kinek kell végrehajtania/végrehajtatnia a Víz Keretirányelv előírásait és elvégezni/elvégeztetni a vízgyűjtő gazdálkodási tervezést?

Mi legyen Magyarországon a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés területi egysége?

Mit jelent a Víz Keretirányelv előírásai szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervezés?

A Víz Keretirányelv egy új típusú vízgazdálkodási tervezési technika, a vízgyűjtőkre épülő, újszerű módon szabályozott vízgazdálkodási tervezés alkalmazását írja elő, de a vízgazdálkodási tervezésnek csak egy részével foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítani a vízgazdálkodási tervezésnek a Víz Keretirányelv előírásai szerint végzett vízgyűjtő gazdálkodási tervezéshez illeszkedő új technikáját. Ki kell dolgozni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítését biztosító tevékenységi programok megtervezésének azt a technikáját, amely a vízgyűjtőkre és az EU és a magyar víz politika alapelveire épül és megfelel a Víz Keretirányelv előírásainak is.


Melyek a legfontosabb elvárások a Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervezéssel kapcsolatban?

Bár a Víz Keretirányelv csak a vizek jó állapotának biztosításához szükséges tevékenységi programok ismertetését írja elő a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben, ezek meghatározásához a társadalom vízzel kapcsolatos igényeit kielégítő intézkedési programok meghatározását is szükségessé teszi az emberi tevékenységek által okozott terhelések és hatásaik elemzésére és a gazdasági elemzésekre vonatkozó előírásokkal. A Víz Keretirányelv előírásainak teljesítéséhez hosszú távra előre kell jelezni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeit, meg kell tervezni azok kielégítésének változatait és forgatókönyveit, valamint azok megvalósításának és működtetésének költségeit, vizsgálni kell a költségek finanszírozásának és visszatérülésének lehetőségeit, és ki kell választani a társadalom számára elfogadható tevékenységi programokat.


Szükség van-e a Víz Keretirányelvben előírt vízgyűjtő gazdálkodási terveken kívül integrált vízgazdálkodási tervek készítésére?

A közelmúltban, több esetben felmerült az, hogy integrált vízgazdálkodási illetve víz- és környezetgazdálkodási terveket kell készíteni (például a Tisza vízgyűjtőjére). Az integrálást sokféleképpen értelmezik, sok mindent tartanak szükségesnek integrálni valamivel, illetve integrálni valamibe. Figyelmesen olvasva a Víz Keretirányelvet, levonható az a következtetés, hogy a Víz Keretirányelv kidolgozói minden, vagy nagyon sokféle integráció szükségességét beleépítették a Víz Keretirányelvbe, ami a vízgazdálkodás területén igényként felmerülhet. A Víz Keretirányelv maga az elképzelhető "legintegráltabb" vízgazdálkodási terv készítését írja elő. Az EU tagállamok legjobb szakértői 5 évig dolgoztak azon, hogy ez így legyen, és munkájuk eredményét talán csak az EU intézményrendszerének különböző fórumain elhangzott viták és érdekütközések ronthatták el bizonyos mértékben.


Érdemes-e, lehet-e jelenleg vízgyűjtő gazdálkodási tervet készíteni?

A Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatban az EU tagállamokban folyó intenzív előkészítő munka azt mutatja, hogy a Víz Keretirányelv a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben számos olyan feladat megoldását írja elő, amelynek a gyakorlati módszertanát és az ennek alkalmazását segítő útmutatókat most dolgozzák ki. Ezért a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelő vízgyűjtő gazdálkodási tervet jelenleg még senki sem tud készíteni. Így ma nem érdemes vízgyűjtő gazdálkodási tervezést a teljesség igényével elkezdeni. Célszerű csatlakozni az EU tagállamok és a Duna völgy országai által közösen kidolgozott munkaprogramok végrehajtásához, a lehetőségeket kihasználva részt venni a módszertan és az útmutatók kidolgozásában és tesztelésében és végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeket hazai szinten ma és később a megfelelő időpontban már érdemes, illetve el lehet végezni. A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés egyes feladatainak megoldásához először EU szinten és/vagy a Duna völgy szintjén kell megegyezni a feladat egységes megoldási módszerében.


Várjuk meg, amíg mások kidolgozzák a Víz Keretirányelv bevezetéséhez szükséges módszertant és a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges útmutatókat, mert nekünk jelenleg nem érdemes semmit sem tenni?

A Víz Keretirányelvet nem lehet majd egyik napról a másokra bevezetni. Sok olyan feladat van, amellyel már jelenleg is nagyon intenzíven lehet és kell foglalkozni. Célszerű munkacsoportokat létrehozni azoknak a feladatköröknek a tanulmányozására, amelyeket EU szinten kulcs-témakörnek kijelöltek és azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek Magyarország számára különösen fontosak.

Az EU Víz Igazgatóinak a Víz Keretirányelv bevezetésére kidolgozott Stratégiai Dokumentum tervezete kinyilvánítja azt, hogy a Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatos előkészítő munkába be kell vonni a tagjelölt országokat, és lehetővé kell tenni azt, hogy a módszertan és a gyakorlati útmutatók kidolgozásában részt vegyenek. Ez nagy lehetőség a hazai érdekek érvényesítésére, hiszen ebben a munkában szinte már úgy vehetünk részt, mintha EU tagállamok lennénk. Hatékony részvétel, beleszólás abba, hogy mi lesz a végeredmény csak akkor képzelhető el, ha alaposan felkészülünk a részvételre, és aktív munkával bekapcsolódunk az egyes témakörökkel foglalkozó szakértő csoportok munkájába.

Intenzív munka indult a Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatban az ICPDR (International Commission for the Protection of the Danube River - Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság) keretében. Az ICPDR Vízgyűjtő Gazdálkodási Szakértő Csoportja már kidolgozta a Víz Keretirányelv bevezetése első két fázisának munkaprogramját és munkacsoportokat alakított az ezekben a fázisokban legfontosabb feladatok megoldásának előkészítésére, illetve végrehajtására. A létrehozandó munkacsoportokban való részvétel is módot ad a hazai érdekek érvényesítésére.

Az elmúlt években sok nemzetközi szakmai és társadalmi fórum volt a Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatban. A különböző központi EU dokumentumokból látszik, hogy a fórumokon lezajlott viták eredményeit sok esetben figyelembe vették az EU hivatalnokai, köztük több magyar észrevétel hatását is érzékelni lehet.


Kinek kell végrehajtania/végrehajtatnia a Víz Keretirányelv előírásait és elvégezni/elvégeztetni a vízgyűjtő gazdálkodási tervezést?

A Víz Keretirányelv előírásai szerint a vízgazdálkodási feladatokat vízgyűjtőre építve, szorosan együttműködve, közösen, koordináltan kell végeznie minden olyan hatóságnak, amely a vízgazdálkodás különböző feladatköreiben hatáskörrel rendelkezik. Ugyanez érvényes a vízgyűjtő gazdálkodási tervezésre is. Arról, hogy melyik hatóságnak, mire van hatásköre, és hogy a koordinációt hogyan valósítják meg, jelentést kell készíteni az Európai Bizottságnak. Ha több hatóság rendelkezik hatáskörrel a különböző vízgazdálkodási feladatkörökben (mint nálunk), akkor ki kell jelölni a koordináló hatóságot. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ez a hatóság a továbbiakban a többi hatóságtól függetlenül hajtja végre a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatokat, mert csak koordináló szerepe van.

Nemzetközi vízgyűjtő esetében a vízgyűjtőn osztozó országoknak kell közös tervet készíteniük és koordinálniuk a tevékenységüket. Ha a vízgyűjtőn nem EU tagállamok is osztoznak, akkor az EU tagállamoknak igyekezniük kell elérni azt, hogy így legyen. A csatlakozásra készülő országokra nézve ugyanazok az előírások érvényesek, mint az EU tagállamokra.


Mi legyen Magyarországon a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés területi egysége?

A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés területi egysége a Víz Keretirányelv szerint az egész Duna völgy, mert a "vízgyűjtő kerület" a tengerbe ömlő folyók teljes vízgyűjtő területét jelenti. Ebből az következik, hogy mint EU tagállamnak, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az egész Duna völgyre vízgyűjtő gazdálkodási terv készüljön. Tekintettel arra, hogy nem lehet és célszerűtlen is minden vízgazdálkodási tevékenységet a Duna völgy szintjén koordinálni, valószínűleg fognak nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodási tervek készülni a Duna nagyobb mellékvízfolyásaira (pl. a Tiszára és a Drávára) és olyan kisebb folyók vízgyűjtőjére is, amelyeken két ország osztozik. Magyarország területére valószínűleg nem egy, hanem több részvízgyűjtő gazdálkodási tervet lesz majd célszerű készíteni, és ezekkel teljesíteni a jelentési kötelezettséget az Európai Bizottság felé. Alapos vizsgálatokkal kell majd eldönteni azt, hogy az EU előírások teljesítésére szánt terveken kívül készüljenek-e további tervek. A vízgyűjtő gazdálkodás egyes módszereiről szóló, 2004. júliusában hatályba lépett 221/2004 számú kormányrendelet tartalmazza a hazai vízgyűjtő gazdálkodási tervezés területi egységeit.

A társadalom bevonása a Víz Keretirányelv végrehajtásába

Mi a társadalom bevonásának legfontosabb célja?

A társadalommal meg kell értetni, hogy a vizek jó állapotba helyezése nagyon fontos érdekünk és a Víz Keretirányelv ehhez a legfontosabb eszköz.


Milyen módszerekkel kell végezni a társadalom bevonását?

A társadalom bevonásának sok nehézsége van, amiknek megoldására EU szintű, Duna vízgyűjtő szintű és hazai elképzelések születtek.


Ki a felelős a társadalom bevonásáért?

A társadalom bevonását jogszabály (a Víz Keretirányelv) írja elő. A Víz Keretirányelvvel kapcsolatos általános, jó társadalmi tudat kialakítása a tagállam feladata.


Kinek kell fedezni a társadalom bevonásának költségeit?

A társadalom bevonásának költségeit a tagállamnak kell fedeznie.

Árvíz- és belvízvédelem és a Víz Keretirányelv kapcsolata

Milyen előírásokat tartalmaz a Víz Keretirányelv az árvíz- és belvíz-mentesítésben és -védelemben alkalmazható módszerekkel kapcsolatban?

Szükség van-e arra, hogy a Víz Keretirányelv a jelenleginél több előírást tartalmazzon az árvíz- és belvíz-mentesítésre, illetve védelemre vonatkozóan?

Milyen előírásokat nem tartalmaz a Víz Keretirányelv az árvíz- és belvíz-mentesítésben és - védelemben alkalmazható módszerekkel kapcsolatban?

Milyen hatásokat okoznak az árvíz- és belvíz-mentesítési és -védelmi tevékenységek a vizek állapotára?

Milyen előírásokat tartalmaz a Víz Keretirányelv az árvíz- és belvíz-mentesítésben és -védelemben alkalmazható módszerekkel kapcsolatban?

Az árvízvédelem és az árvízmentesítés fejlesztését az Európai Unió új víz-politikájának és az ennek érvényesítését biztosító Víz Keretirányelv előírásainak betartásával kell végezni.

A belvízvédelem sajátos magyar probléma, amellyel EU szinten nem foglalkoznak, ugyanakkor a Víz Keretirányelvnek az árvízvédelemre vonatkozó előírásaival kapcsolatos megállapítások legnagyobb része a belvízvédelemre is érvényes.

A Víz Keretirányelv előírja azt, hogy intézkedéseket kell tervezni az árvizek által okozott jelentős szennyezések hatásainak megelőzésére és/vagy csökkentésére, az ilyen eseményeket észlelő, vagy azokra figyelmeztető rendszerek létrehozására és a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének csökkentésére. Ezeknek az intézkedéseknek is bele kell kerülniük a vízgyűjtő gazdálkodási tervekbe.

A Víz Keretirányelv szigorú előírásokkal szabályozza azt, hogy mikor-milyen módszereket és milyen feltételek betartása esetén lehet alkalmazni az árvíz- és belvízvédelmi rendszerek fejlesztésekor. Nem szabad, vagy csak különlegesen indokolt esetekben szabad olyan módszereket alkalmazni, amelyek a vizek jó állapotának elérését illetve annak fenntartását akadályozzák és azokat a rendszereket, amelyekben a vizek nincsenek jó állapotban, úgy kell fejleszteni, hogy jó állapotba kerüljenek.


Szükség van-e arra, hogy a Víz Keretirányelv a jelenleginél több előírást tartalmazzon az árvíz- és belvíz-mentesítésre, illetve védelemre vonatkozóan?

Nincs szükség erre. Célszerűbb az a megoldás, ha ezeket az előírásokat a hazai szabályozások tartalmazzák.


Milyen előírásokat nem tartalmaz a Víz Keretirányelv az árvíz- és belvíz-mentesítésben és - védelemben alkalmazható módszerekkel kapcsolatban?

A Víz Keretirányelv gazdasági jellegű korlátozásokat is tartalmaz, amelyeket valószínűleg az árvíz- és belvízvédelemben is alkalmazni kell majd. Előírja azt, hogy - különleges és alaposan megindokolt esetek kivételével - 2010-ig el kell érni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítése érdekében végzett tevékenységek költségeinek teljes visszatérítését a haszonélvezők által.

A Víz Keretirányelv nem tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy milyen gazdasági és szociális célkitűzéseket kell elérni az árvíz- és belvízvédelmi fejlesztési tervek segítségével és arra vonatkozóan sem, hogy a célkitűzéseket milyen módszerekkel lehet, illetve kell elérni. A Víz Keretirányelvről általánosságban megállapítható, hogy nem foglalkozik a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek megfelelő gazdasági és szociális célkitűzések meghatározásával és az e célok elérését biztosító intézkedési programok (módszerek) megtervezésével.

A Víz Keretirányelv előírásai alapján készítendő vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a környezeti célkitűzéseket kell meghatározni és az ezek elérését biztosító intézkedési programokat kell megtervezni. Ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez meg kell határozni a társadalom vizekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőben várható igényeit - tehát meg kell határozni a vizekkel kapcsolatos gazdasági és szociális célkitűzéseket - és meg kell tervezni az igények kielégítését, a célkitűzések elérését biztosító intézkedési programokat (módszereket). Ezeknek a feladatoknak a megoldási módszereire vonatkozóan a Víz Keretirányelv nem tartalmaz előírásokat. A gazdasági és szociális célok meghatározására és a célok elérését biztosító intézkedési programok megtervezésére vonatkozó szabályozások kidolgozása a tagállamok feladata.

Ki kell dolgozni a vízgazdálkodási tervezés új hazai tervezési rendszerét, amely a Víz Keretirányelvben előírt vízgyűjtő gazdálkodási tervezést összehangolja a szociális és gazdasági célkitűzéseket meghatározó és a kielégítésüket biztosító tervezéssel (általában vízgyűjtő szemlélettel végzett, ugyancsak vízgyűjtő gazdálkodási tervezéssel). A Víz Keretirányelv utal arra, hogy a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv kiegészíthető részletesebb, részvízgyűjtőkre, szektorokra, témakörökre és víztípusokra vonatkozó tervekkel, amelyek a vízgazdálkodás egyes speciális szempontjaival foglalkoznak. Ez megteremti a kapcsolatot a környezeti, valamint a gazdasági és szociális célkitűzések elérését biztosító tervezések között, azonban nem oldja meg a kétféle vízgyűjtő gazdálkodási tervezés integrálását.

A Víz Keretirányelv szerint olyan vízgazdálkodási tevékenységet kell végezni, amely csökkenti az árvíz- és aszálykárokat, azonban az árvizek által okozott gazdasági károk csökkentésére vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat. Ezzel szemben a Víz Keretirányelv sok olyan előírást tartalmaz, amely kötelezővé teszi az árvizek és aszályok által a vizek állapotában okozott kedvezőtlen hatások csökkentését, illetve megszűntetését.


Milyen hatásokat okoznak az árvíz- és belvíz-mentesítési és -védelmi tevékenységek a vizek állapotára?

Az árvíz- és belvízvédelem módszerei jelentős mértékű beavatkozást jelentenek a vizek állapotába. A Víz Keretirányelvnek az árvízvédelemre és belvízvédelemre vonatkozó előírásait az emberi tevékenységek által a vizek állapotát jelentős mértékben befolyásoló terhelésekre és ezeknek a vizek állapotára gyakorolt hatására és a kedvezőtlen hatások megszűntetésére illetve elfogadható mértékűre való csökkentésére vonatkozó előírásai tartalmazzák.

Az emberi tevékenységek hatásainak elemzése a Víz Keretirányelv előírásai szerint azt jelenti, hogy meg kell állapítani, hogy milyen emberi beavatkozások okozták a múltban, okozzák jelenleg és fogják várhatóan okozni a jövőben a felszíni és felszín alatti vizek állapotának romlását. Ezeket az emberi tevékenységeket kell megszűntetni, csökkenteni vagy szabályozni, illetve a múltbeli tevékenységek által okozott környezeti károkat kell elhárítani a vízgyűjtő gazdálkodási tervben kidolgozott intézkedési programokkal.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Mi a kapcsolat a Víz Keretirányelv és a vidékfejlesztési tervezés között?

Hogyan lehet csökkenteni a Víz Keretirányelv végrehajtásából származó költségeket a mezőgazdaságban?

Hogyan vonható be a társadalom a Víz Keretirányelv végrehajtásába a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén? Kit kell bevonni, és milyen módszerekkel történhet ez?

Hogyan szólhatnak bele a mezőgazdaság érdekcsoportjai a Víz Keretirányelv végrehajtásába?

Hogyan járulhatnak hozzá a Vízgazdálkodási Társulatok a vizek ökológiai állapota szempontjából kedvezőbb árvíz- és belvíz-mentesítési és -védelmi rendszerek kialakításához?

Mi a kapcsolat a Víz Keretirányelv és a vidékfejlesztési tervezés között?

A Víz Keretirányelv végrehajtása során az EU sokféle politikáját össze kell hangolni a víz-politikával. Az egyik legfontosabb ilyen jellegű feladat a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés összehangolása a vidékfejlesztési tervezéssel.


Hogyan lehet csökkenteni a Víz Keretirányelv végrehajtásából származó költségeket a mezőgazdaságban?

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Víz Keretirányelv végrehajtásának az elvárhatónál magasabb költségei ne a mezőgazdaságot terheljék. Ügyelni kell arra, hogy a Víz Keretirányelv végrehajtása ne jelentsen elviselhetetlen terheket a mezőgazdaság számára és a Víz Keretirányelv végrehajtásának az elvárhatónál nagyobb költségeit az EU, vagy az állam költségvetéséből finanszírozzák.


Hogyan vonható be a társadalom a Víz Keretirányelv végrehajtásába a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén? Kit kell bevonni, és milyen módszerekkel történhet ez?

Az információkat teljesen nyilvánossá kell tenni. A földhasználókkal a kapcsolat küldötteken keresztül valósul meg, de kapcsolata van a társulatoknak az önkormányzatokkal és a falugazdászokkal is.


Hogyan szólhatnak bele a mezőgazdaság érdekcsoportjai a Víz Keretirányelv végrehajtásába?

A mezőgazdaság és a mezőgazdasági vízgazdálkodás különböző érdekcsoportjainak a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos tervezési és operatív feladatokba történő bevonásáról az államnak kell gondoskodnia, de lehet, hogy ezt az érdekcsoportoknak "önmeghatározással" kell elérniük.


Hogyan járulhatnak hozzá a Vízgazdálkodási Társulatok a vizek ökológiai állapota szempontjából kedvezőbb árvíz- és belvíz-mentesítési és -védelmi rendszerek kialakításához?

A Társulatok képviselni tudják a földhasználók érdekeit. Minden tevékenységükkel hozzá tudnak járulni a Víz Keretirányelv eredményes végrehajtásához. Az ökológiai szemlélet érvényesíthető, de finanszírozni kell a többletköltségeket. A hazai és az EU támogatási rendszert ennek figyelembe vételével kell kialakítani és alkalmazni.

A Víz Keretirányelv előírásainak végrehajtásához sok helyen a területhasználat változtatására lehet szükség. Ezeknek a területeknek a kiválasztásában jelentős szerepe lehet a Vízgazdálkodási Társulatoknak, valamint az érdekeltek, az érintettek és az érdeklődők dialógusának.

Mesterséges, vagy jelentősen módosított víztestek

Vannak esetek, amikor kevésbé szigorú környezeti célkitűzéseket lehet megfogalmazni? Vannak olyan esetek, amikor későbbi határidőt lehet kitűzni a környezeti célok elérésére?

Mikor lehet egy víztestet erősen módosítottá nyilvánítani?

Hogyan történhet az erősen módosítottá, illetve mesterségessé nyilvánítás belvízrendszerek esetén?

Vannak esetek, amikor kevésbé szigorú környezeti célkitűzéseket lehet megfogalmazni? Vannak olyan esetek, amikor későbbi határidőt lehet kitűzni a környezeti célok elérésére?

A Víz Keretirányelv egyes esetekben lehetővé teszi azt, hogy kevésbé szigorú környezeti célkitűzéseket fogalmazzunk meg. Egyes esetekben megengedi azt is, hogy a célkitűzéseket későbbi határidőre teljesítsük. A Víz Keretirányelv előírásai szerint nem kell feltétlenül megelőzni a víztestek állapotának további romlását, illetve felmentés adható a jó állapot elérésének követelménye alól akkor, ha minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotát érő kedvezőtlen hatások csökkentésére.

Ha egy víztest mesterségessé, vagy jelentősen módosítottá nyilvánítható, akkor kevésbé szigorú környezeti célkitűzés fogalmazható meg: nem a víztest jó ökológiai állapotát, hanem csak jó ökológiai potenciálját kell elérni, ami kevésbé költséges, reálisabb és a társadalom számára fontos gazdasági és szociális célkitűzések teljesítése szempontjából elfogadhatóbb környezeti célkitűzést jelenthet.


Mikor lehet egy víztestet erősen módosítottá nyilvánítani?

Egy víztestet akkor lehet jelentős mértékben módosítottá, illetve mesterségessé nyilvánítani, ha a víztest hidrológiai és hidromorfológiai jellemzőinek a jó ökológiai állapot érdekében történő megváltoztatása (tehát például az árvízvédelmi művek elbontása, a hullámtér vízvezető képességét jelentősen csökkentő élőhelyek állapotának változatlanul hagyása stb.) jelentős mértékben csökkenti az árvízvédelmi rendszerek védőképességét, és az árvízvédelmet nem lehet más, környezeti szempontból kedvezőbb módon megoldani.

A víztest akkor nyilvánítható mesterségessé, vagy jelentősen módosítottá, ha annak mesterséges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált gazdasági vagy szociális célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság, vagy az aránytalanul nagy költségek miatt nem érhetők el olyan más ésszerű módszerrel, amely a vizek állapota szempontjából jelentős mértékben jobb megoldás lenne.

A mesterségessé illetve erősen módosítottá nyilvánítást igazolási folyamatnak kell megelőznie, amely során az okokat alapos vizsgálatokkal kell igazolni. A mesterségessé illetve erősen módosítottá nyilvánítás okait a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben ismertetni kell.


Hogyan történhet az erősen módosítottá, illetve mesterségessé nyilvánítás belvízrendszerek esetén?

Az intenzív mezőgazdaság sem indokolhatja az erősen módosítottá vagy mesterségessé nyilvánítást. Nagyon fontosak a gazdasági elemzések (pl. indokolatlanul nagy költségek kimutatása), a közérdek elemzése és a környezeti szempontból kedvezőbb megoldási lehetőségek keresése. Fontos annak a vizsgálata, hogy technikailag el lehet-e egyáltalán érni a jó állapotot.

Az erősen módosítottá és mesterségessé nyilvánítás fontos feltétele a társadalom bevonása a folyamatba.

Fontos annak a vizsgálata is, hogy milyen esetekben kérheti számon az EU a víztestek jó ökológiai állapotának elérését és mikor célszerű azt saját nemzeti érdekünkből biztosítani.

Vizes élőhelyek és a Víz Keretirányelv

Milyen hatásokat gyakorol a belvízrendezés a vizek és a vizes élőhelyek állapotára?

Milyen káros hatásai lehetnek a kisvízfolyások rendezésének a vizes élőhelyek állapotára?

Hogyan oldhatók fel a konfliktusok a természetvédők és a területhasználók között?

Melyek azok a részei a belvízrendszereknek és a kisvízfolyásoknak, amelyek esetén végre kell hajtani a Víz Keretirányelv előírásait?

Hogyan kell alkalmazni a Víz Keretirányelv előírásait a vizes élőhellyé alakult mesterséges művekkel kapcsolatban?

Milyen hatásokat gyakorol a belvízrendezés a vizek és a vizes élőhelyek állapotára?

A belvízrendezés eddig elsősorban a gazdasági és szociális célkitűzések kielégítését, a belvíz elvezetését, a belvízkárok csökkentését szolgálta. A belvízrendezés elvezeti a mezőgazdasági termelés szempontjából káros vizeket, és ugyanakkor kárt okoz az élőhelyeknek, ha annyi vizet vezet el, ami már káros a vizes élőhelyek szempontjából.

A belvízrendezésnek a jövőben sokkal nagyobb mértékben kell figyelembe vennie a belvízrendszerekben lévő, azokhoz kapcsolódó vizes élőhelyek állapotát. A Víz Keretirányelv nem csak a jogilag védett területeken, hanem az ország egész területére előírja azt, hogy 2015. végéig el kell érni a vizek (és a vizek környezetének, a vizes élőhelyeknek) a jó ökológiai állapotát. Ezt a belvízrendezés fejlesztésének tervezésénél, a belvíz-rendszerek fenntartásánál és működtetésénél figyelembe kell venni.


Milyen káros hatásai lehetnek a kisvízfolyások rendezésének a vizes élőhelyek állapotára?

A vízrendezés kiszárítja a területeket, csökkenti a vizes élőhelyek kiterjedését, összegyűjti a mezőgazdasági területekről a szennyeződéseket, és ezzel rontja a befogadó vízfolyások vízminőségét. A művek karbantartása (növényzet irtása, iszapkotrás) megzavarja a vízi élővilágot. A belvízelvezető művek vízszállító-képességének biztosításához gyakran és alaposan meg kell tisztítani a medreket. Ez ellentétes az élővilág igényeivel.

A vízfolyások rendezése általában a gyors és kiöntésmentes vízelvezetést szolgálta. A művek azonban sok helyen alkalmasak az élővilág érdekeit is figyelembe vevő vízkormányzásra.

Ha a területtulajdonosoktól illetve használóktól a vízi élővilág védelme érdekében az általánosan elvárhatónál nagyobb ráfordításokat várnak, akkor érvényesíteni kell az EU környezeti politikáját, amely szerint ilyen esetekben a többletet az államnak központi forrásokból meg kell térítenie.

Az időszakos vízfolyásokban és a kisvízfolyásokban drága a jó ökológiai állapotot biztosító feltételek kialakítása. Ezt a földhasználók illetve földtulajdonosok finanszírozásában nem lehet megoldani.


Hogyan oldhatók fel a konfliktusok a természetvédők és a területhasználók között?

A területhasználók, a földtulajdonosok illetve használók és a természetvédők közötti párbeszéd a legmegfelelőbb módszer a gazdasági szektorok és az élővilág eltérő vízzel kapcsolatos igényeiből származó konfliktusok kezelésére. A konfliktusok feloldásának megvan a lehetősége, ehhez azonban a megfelelő állami támogatási rendszert is ki kell alakítani.


Melyek azok a részei a belvízrendszereknek és a kisvízfolyásoknak, amelyek esetén végre kell hajtani a Víz Keretirányelv előírásait?

Belterületet nem szabad veszélyeztetni. Ebben az esetben az élőhelyek igényeinek teljesítése nagyon sokba kerülhet. Tisztázni kell, hogy ki finanszírozza a többletköltségeket.

Csak a nagyobb főcsatornák tartozhatnak a Víz Keretirányelv hatálya alá tarozó felszíni víztestek közé. Kisebb csatornák esetén nem maga a csatorna, hanem a csatorna által esetleg veszélyeztetett vizes élőhely miatt kötelező érvényesíteni a Víz Keretirányelv előírásait. Célszerű minden olyan csatornát a Víz Keretirányelv hatálya alá tartozónak tekinteni, amely valamilyen jelentősebb vizes élőhelyhez kapcsolódik, és annak állapotát befolyásolhatja.

A Víz Keretirányelv hatálya alá sorolt csatornák esetén gondosan kell egyeztetni a mezőgazdaságból élők érdekeit és az élőhelyek igényeit.


Hogyan kell alkalmazni a Víz Keretirányelv előírásait a vizes élőhellyé alakult mesterséges művekkel kapcsolatban?

Az elmúlt évtizedek alatt az épített, teljesen mesterséges művek is sok esetben vizes élőhelyekké váltak. Sok mű élővilága a gyakran változó vízszintek és az esetenkénti kiszáradás feltételeinek megfelelően alakult ki. Társadalmi konszenzus eredménye kell, hogy legyen az, hogy a művek fejlesztése és rendeltetés szerinti használata során milyen mértékben kell alkalmazni a Víz Keretirányelv előírásait.