WFD Article 8 Monitoring Programmes For Hungary

RBD: Duna (HU1000)

European code* HU1000
Name* Duna
Reporting level* National part of an international RBD
Reporting level description: Magyarország teljes területe a Duna nemzetközi vízgyűjtőkerület része.
Metadata: Terepi jegyzőkönyv a felszíni vizek hidromorfológiai paramétereinek megfigyeléséhez: Vízfolyások: TEREPI_JKV_VIZF.pdf Tavak: TEREPI_JKV_TAVAK.pdf További követelmények az ivóvíz kivételekkel kapcsolatban, felszíni vizek: R_6_2002_KVVM_REND.pdf További követelmények az ivóvíz kivételekkel kapcsolatban, felszín alatti vizek: R_21_2002_KOVIM_REND.pdf
URL to further information: http://www.euvki.hu

XML file details

XML file creation date 2007. 04. 06. 14:30:20
Created by Gabriella Jelinek
Email jelinek@mail.kvvm.hu
Description
Generated By Access Tool
Classification Code Unclassified - available for general circulation

1. Surface Water Monitoring Programmes

This section provides a summary of the surface water monitoring programmes (surveillance and operational) set up for this RBDContents

1.1 Surface Water Quality Elements

This section defines the methodologies and standards generally applied for the specified quality elements.

Quality Element Code* Surface Water Category* Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE2-1 River Vízhozam: Köbözéssel: a köbözés térfogatmérésen alapuló közvetlen vízhozammérés. Akkor alkalmazható, ha a vízhozam becsült értéke 0,002 m3/s-nál kisebb, s a köböző edény a vízsugár alá helyezhető. Alsó méréshatár: 0.1 l/perc. Mérőlappal (bukóval): a mérőlapon átfolyó vízhozam és a vízállás között összefüggés határozható meg. Méréskor a vízhozamot számítással vagy grafikusan lehet meghatározni. Akkor alkalmazható, ha a vízhozam becsült értéke 0,002–0,020 m3/s között van, s a mérőlapot az érkező víz sehol sem kerülheti meg. Jelzőanyaggal: a vízhozamot a vízfolyásba egyenletesen adagolt, ismert töménységű jelzőanyag hígulása határozza meg. A módszer kb. 0,020-0,200 m3/s közötti vízhozam tartományban alkalmazható. Sebesség-terület módszerrel: leggyakrabban ezt a módszert alkalmazzák a vízhozam mérésére. A mérés az átfolyási keresztszelvény, valamint az arra merőleges vízsebesség meghatározásán alapul. A sebességméréshez forgószárnyas vagy indukciós sebességmérőt alkalmaznak. Ultrahangos regisztrálóval: ez a mérés a vízfolyás kiválasztott helyén átfolyó pillanatnyi vízhozam értékét határozza meg, s a megfelelő időközönként, automatikusan végzett mérések eredményeként létrejövő vízhozam értékek idősora alkalmas a vízhozamok időbeli alakulásának a megbízható leírására. Úszóval: A vízhozam a sodorvonalra merőleges átfolyási szelvény kijelölt függélyeiben mért felszíni sebességekből számított úsztatási középsebesség és a keresztszelvény területe alapján határozható meg. Vízsszint Lapvízmérce: A mederben rögzített és hosszegység-beosztással ellátott, függőlegesen vagy ferdén elhelyezett lapon a vízfelszín magassága leolvasható. Vízállásíró: Ezt a mérési módszert a mederbeli vízállás alakulásának önműködő, folyamatos követésére és rögzítésére alkalmazzák. Digitális vízállás-regisztráló: a mederbeli vízállás változtatható gyakoriságú, önműködő megmérésére alkalmazzák. A mérési adatsor, elektronikus regisztrátum alakjában jelenik meg. Lehetőség van távmérésre is. Vízhozam: Műszaki előírások: ME-10-231-12 Felszíni vizek vízhozamának mérése köböző edénnyel ME-10-231-13 Felszíni vizek vízhozamának mérése mérőlappal ME-10-231-14 Felszíni vizek vízhozamának mérése jelzőanyaggal ME-10-231-15 Felszíni vizek vízhozamának mérése úszóval ME-10-231-16 Felszíni vizek vízhozamának mérése sebesség-terület módszer alkalmazásával ME-10-231-17 Felszíni vizek vízhozamának mérése ultrahangos regisztrálóval Magyar, ill. nemzetközi szabványok: MSZ ENV 14028:2001 Hidrometria. Forgószárnyas vízsebességmérő alkalmazása és kalibrálása MSZ EN ISO 748:2000 Folyadékáram-mérés nyitott csatornákban. Sebesség- és területmeghatározáson alapuló mérési módszerek (ISO 748:1997) MSZ EN ISO 6416:2006 Hidrometria. Vízhozammérés ultrahangos (akusztikus) módszerrel (ISO 6416:2004) MSZ ISO 2537:1994 Forgóműves sebességmérők térfogatáram-mérése nyitott csatornákban Vízszint: Műszaki előírások: ME-10-231-01 Felszíni vizek vízállásának mérése lapvízmércével ME-10-231-02 Felszíni vizek vízállásának mérése vízállásíróval ME-10-231-03 Felszíni vizek vízállásának mérése centiméter pontosságú digitális vízállás-regisztrálóval ME-10-231-04 Felszíni vizek vízállásának mérése milliméter pontosságú digitális vízállás-regisztrálóval Vízhozam: A hordozható eszközök megbízhatósága gyakorlatilag 100 %-os, mert használatuk előtt minden esetben meg lehet állapítani a működőképességüket. A mérőeszközökkel elérhető pontosság 7 %-on belüli. Vízszint: A felszíni vízállásmérés módszereivel 1 cm-es pontosság biztosítható. A vízállásíró és -regisztráló műszerek kizárólag lap-vízmércével együtt alkalmazhatók. A mérések megbízhatóságát szolgálja, hogy a vízmércék nullpontjának abszolút magassága (mBf) a közelükben elhelyezett őrpontok alapján ellenőrizhető. Automata regisztráló eszközökkel egy óra és hat óra közötti a mérési gyakoriság. Nem automata eszközökkel napi egy, extrém estekben napi kettő között van a mérési gyakoriság.
QE2-2 River Vízfolyás folytonossága: A minőségi elem meghatározásakor az akadály helye, jellege, magassága és az átjárhatóság kerül vizsgálatra. A vízfolyás folytonosságának meghatározására érvényben lévő hazai szabványok, műszaki előírások nincsenek. Egyszeri felmérés, minimálisan 6 évente ellenőrizendő.
QE2-3 River Morfológiaia paraméterek: A vízfolyások hidromorfológiai minőségi elemeinek felmérése a hazai szinten kidolgozott terepi jegyzőkönyv kitöltésével történik az adott monitoring ponthoz tartozó releváns hidromorfológiai elemekre. A vízfolyások morfológiai monitoringjához kapcsolódóan felmérésre kerül a meder kanyargóssága, a mederanyag összetétele, valamint az üledék vastagsága. Megállapítjuk a meder jellemző méreteit, a hullámtér szélességét és használati jellegét, valamint a partvédelem jellegét célját, a burkolat hosszát és jellegét. Felvételre kerül a mederduzzasztás helye és mértéke, valamint a meder szabályozás helye és jellege. Amennyiben az adott vízfolyás szakaszon kotrás történik, annak gyakorisága és célja is felmérésre kerül. A vízfolyások monitoringjához kapcsolódóan a morfológiai viszonyok felmérése minimálisan 6 évente történik meg.
QE1-1 River Fitoplankton: Merített felszíni fitoplankton minta a meder közepéről, tartósítás Lugol-oldattal (10 csepp/100 ml) és formaldehid (2 % végkoncentráció) oldattal Q-index (élőlény-együttes index) számítása fajhatározás, majd a funkcionális guildek azonosítása után. Mennyiség (algaszám) becslése fordított mikroszkópos módszerrel, 400 egyed leszámolásával. MSZ EN 15204 Maximum ±10%-os hiba a sejtszám meghatározásában. Ha a klorofill-a > 10 mg/m3: vegetáció periódus
QE1-2-3 River Makrofita: Vízi-és mocsári növényzet cönotaxonómiai felvételezése, komplett mennyiségi taxonlista elkészítése. A magasabb rendű növényzet referencia-jellemzői (zonáció-index (Zi %), természetességi index (Ti), nedveségigény-index (Wi), növényfedettségi érték (FNé) borítási érték (B%), adott faj/taxon tömegviszonya (A-D érték) alapján típus-specifikus elméleti értékekhez történő hasonlítás szerint (aktuális érték/elméleti érték) 5 osztályos skála mentén történő minősítés (a vizsgálat értékelési módszere folyók és tavak esetében azonosak!) A vízi-és mocsári növényzet minőségi elemek vizsgálatából származó eredmények várható konfidencia és precizitás szintjét a VKI szerinti monitorozás első évi eredményei alapján fogjuk kidolgozni, meghatározva azt, hogy a konfidencia/precizitás mely mutató(k)ra (taxonómiai azonosítás, osztályba sorolás) vonatkozzon. A nyár közepi aspektusra fókuszálva, július-augusztus tájékán történik a mintavétel.
QE1-2-4 River Fitobentosz: Epilitikus, epifitikus, vagy kő, illetve makrofiton hiányában egyéb bevonatlakó mikroalgák gyűjtése 10 cm2 felületről, tartósítás Lugol-oldattal (10 csepp/100 ml) és formaldehid (2 % végkoncentráció) oldattal. Alga-taxonok faj szintű azonosítása, a meghatározás és számolás 1000-1250x-es nagyításban + immerziós olajban történik. Kis méretű kovaalgáknál az elektromikroszkópos vizsgálat is szükséges lehet a pontos határozáshoz. Az OMNIDIA programcsomagban szereplő IPS (Indice de Polluo-sensibilité Specifique; Coste in Cemagref 1982) indexet használjuk a vízfolyások esetében. MSZ EN 13946: 2003, MSZ EN 14407: 2004 A fitobenton vizsgálatából származó eredmények várható konfidencia és precizitás szintjét a VKI szerinti monitorozás első évi eredményei alapján fogjuk kidolgozni, meghatározva azt, hogy a konfidencia/precizitás mely mutató(k)ra (taxonómiai azonosítás, osztályba sorolás) vonatkozzon. A tavaszi és az őszi aspektusra fókuszálva, április-május váltóján és szeptember-október váltóján történik a mintavétel.
QE1-3 River Makrozoobentosz: Kicsi és közepes méretű folyókon: „Multihabitat sampling” 0,25m x 0,25m keret-szélességű, nyeles hálóval, az előforduló élőhely-típusok részarányának megfelelően elosztott almintaszámban (5 %-onként 1, azaz összesen 20 alminta). Nagy és nagyon nagy folyókon: a mintavételt a parti sávban kell végezni, az adott folyószakaszra reprezentatív 50-100 m-es szakaszon. A mintavételre a kvantitatív K&S módszert alkalmazzuk az AQEM protokoll szerint a speciális aljzatokról is a hálókeretnek megfelelő területen eltávolítva a szesszilis szervezeteket. Azoknál a folyóknál vagy folyamoknál, ahol a szakadó vagy hirtelen mélyülő partoldal miatt csak a parti kőszórásról van lehetőség a mintavételre, és az adott víztesten még alacsony vízállás idején sem jelölhető ki olyan szakasz, amely alkalmas lenne a területegységre vonatkoztatott mintavételre, konzekvensen minden vizsgálati évben időre standardizált K&S módszert (MSZ EN 27828: 1998) alkalmazunk A minta válogatása a STAR módszer almintázási eljárásával történik, 350 egyed kiválogatásáig és rendszertani azonosításáig. A monitorozás során a fajösszetétel, valamint az egyes fajok egyedsűrűségének meghatározása történik, amelyet követően az adatok értékelése karakterfaj-elemzéssel és a QBAP index alkalmazásával történik, amely a típus-specifikusan hozzáférhető legjobb állapotot veszi viszonyítási alapnak a referencialitáshoz. MSZ EN 27828: 1998: Vízminőség. Biológiai mintavétel. A vízi bentikus makroszkopikus gerinctelenek kézihálós mintavételének irányelvei (ISO 7828: 1985) MSZ EN 28265: 1998: Vízminőség. Kavicsos aljzatú sekély édesvizekben élő bentikus makroszkopikus gerinctelenek gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezete és használata (ISO 8265:1988) MSZ EN ISO 9391: 2000: Vízminőség. Mélyvízi makroszkopikus gerinctelenek mintavétele. Útmutató a telepítéses, a minőségi és a mennyiségi mintavevők használatához (ISO 9391: 1993) MSZ EN ISO 8689-1: 2000: Vízminőség. Folyók biológiai besorolása. 1. rész: Útmutató a bentikus makrogerinctelenek vizsgálataiból származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez (ISO 8689-1:2000) MSZ EN ISO 8689-2: 2000: Vízminőség. Folyók biológiai besorolása. 2. rész: Útmutató a bentikus makrogerinctelenek vizsgálataiból származó biológiai minőségi adatok bemutatásához (ISO 8689-2:2000) Később, terepi tapasztalatok alapján lehet meghatározni az egyes eljárások, a mintavételi módszerek, vagy a rendszertani határozás, osztályba sorolás megbízhatóságát. A tavaszi és az őszi aspektusra fókuszálva, március és augusztus-szeptember tájékán történik a mintavétel.
QE1-4 River Halak: Elektromos halászat Kifogott halak faj szinten történő meghatározása külső morfológiai bélyegek alapján, a mintavételi helyszínen; a terepen megállapított faj-egyedszám (abundancia értékek) adatok terepi jegyzőkönyvekben történő rögzítése; a halak testhosszúságának lemérése a halállomány kétszintű (0+, adult) korszerkezetének leírására; a halak testtömegének meghatározása. FAME kompatibilis terepi jegyzőkönyv változóinak alapján 5 osztályos értékelés típus specifikusan a jelenleg kipróbálási fázisban lévő European Fish Index (EFI) alapján. EN 14962:2006, MSZ EN 14011:2003, MSZ EN 14757:2006 Később, terepi tapasztalatok alapján lehet meghatározni az egyes eljárások, a mintavételi módszerek, vagy a rendszertani határozás, osztályba sorolás megbízhatóságát. Az őszi aspektusra fókuszálva, augusztus-október tájékán történik a mintavétel, amikor az ivadékállomány már megerősödött, nem károsodik, s az egyedek azonosíthatók.
QE3-1 River Az általános vízmintavételi eljárás pontminta vétele a felszíni víztest felső 30 cm-es rétegéből a kémiai és fizikai-kémiai paraméterek vizsgálatához felszíni vízből Hőmérséklet: termometria Oldott oxigén: „Winkler” módszer alapján jodometriás titrálás Kémiai oxigénigény: térfogatos eljárás Biokémiai oxigénigény: titrimetria Fajlagos elektromos vezetőképesség: konduktometria pH: potenciometria Lúgosság: acidimetriás titrálás Orto-foszfát: spektrofotometria Ősszes foszfor: spektrofotometria roncsolást, ill. hidrolizist követően Ammónium ion: spektrofotometria Nitrátion: spektrofotometria Szerves nitrogén: perszulfátos kénsavas roncsolás, vagy Kjeldahl eljárás spektrofotometria Összes nitrogén: számítással a-klorofill koncentráció: spektrofotometria MSZ 260-2 MSZ ISO 5813 MSZ 12750-21 MSZ EN 1899-1 MSZ 448-32 MSZ 448-22 MSZ 448-11 MSZ 448-18 MSZ ISO 7150-1 MSZ 12750-18 MSZ 448-27 MSZ ISO 7150-1 MSZ ISO 10260 Az általános paraméterek pontossága, precizitása, megbízhatósága megfelel az adatok szándékolt felhasználásának. A rutinszerűen végzett mérésekre általánosan elmondható, hogy +/- 10%-os pontosságúak, ezt körmérési adatok támasztják alá.
QE3-2 River Az általános vízmintavételi eljárás pontminta vétele a felszíni víztest felső 30 cm-es rétegéből a kémiai és fizikai-kémiai paraméterek vizsgálatához felszíni vízből. A VKI 10. mellékletében felsorolt anyagok és vegyületcsoportok: Szerves vegyületek: GS-MS, HPLC Fémek: L-AAS, ETA-AAS, hideggőzős-AAS, ICP MSZ 1484-6 MSZ EN ISO 10695 ISO 11423-1 MSZ 1484-5 MSZ EN ISO 10301 MSZ EN ISO 18856 MSZ EN ISO 11369 MSZ EN ISO 6468 MSZ EN ISO 18857 MSZ EN ISO 12673 EPA METHOD 3510C MSZ 1484-3 MSZ EN ISO 5961 MSZ EN ISO 15586 MSZ EN 1483 MSZ EN 13506 ISO 22032 ISO/DIS 17353 A fémanalitikai adatok pontossága, precizitása, megbízhatósága megfelel az adatok szándékolt felhasználásának. A rutinszerűen végzett mérésekre általánosan elmonható, hogy +/- 15%-os pontosságúak, ezt körmérési adatok támasztják alá. A szerves vegyületek esetén részletes körmérési adatok nem állnak rendelkezésre. A módszervalidálási tapasztalatok alapján az alsó méréshatár koncentrációtartományában +/- 20%-os pontosságúak ezek a mérések. Egyes paraméterek estén a még csak tervezet szintjén létező EQS értékek fölött van az alkalmazott módszer alsó méréshatára. Ezen komponensek esetén a jövőben érzékenyebb analitikai módszereket alkalmazunk.
QE3-3 River Az általános vízmintavételi eljárás pontminta vétele a felszíni víztest felső 30 cm-es rétegéből a kémiai és fizikai-kémiai paraméterek vizsgálatához felszíni vízből. A VKI 8. és 9. mellékletébe felsorolt szerves vegyületek, valamint a Duna Védelmi Egyezmény keretében elfogadott Duna medencei releváns szennyezőanyag listán szereplő egyéb fémek: Szerves vegyületek: GS-MS Fémek: L-AAS, ETA-AAS, hidrid-AAS, ICP Cianid: spektrofotometria MSZ EN ISO 6468 MSZ EN ISO 10301 MSZ 1484-3 MSZ 448-47 MSZ 260-30 A fémanalitikai adatok és cianidmérés pontossága, precizitása, megbízhatósága megfelel az adatok szándékolt felhasználásának. A rutinszerűen végzett mérésekre általánosan elmonható, hogy +/- 15%-os pontosságúak, ezt körmérési adatok támasztják alá. A szerves vegyületek esetén részletes körmérési adatok nem állnak rendelkezésre. A módszervalidálási tapasztalatok alapján az alsó méréshatár koncentrációtartományában +/- 20%-os pontosságúak ezek a mérések.
QE3-1 Lake Az általános vízmintavételi eljárás pontminta vétele a felszíni víztest felső 30 cm-es rétegéből a kémiai és fizikai-kémiai paraméterek vizsgálatához felszíni vízből Átlátszóság: vizuális értékelés Secchi koronggal Hőmérséklet: termometria Oldott oxigén: „Winkler” módszer alapján jodometriás titrálás Kémiai oxigénigény: térfogatos eljárás Biokémiai oxigénigény: titrimetria Fajlagos elektromos vezetőképesség: konduktometria pH: potenciometria Lúgosság: acidimetriás titrálás Orto-foszfát: spektrofotometria Ősszes foszfor: spektrofotometria roncsolást, ill. hidrolizist követően Ammónium ion: spektrofotometria Nitrátion: spektrofotometria Szerves nitrogén: perszulfátos kénsavas roncsolás, vagy Kjeldahl eljárás spektrofotometria Összes nitrogén: számítással a-klorofill koncentráció: spektrofotometria MSZ ISO 7027 MSZ 260-2 MSZ ISO 5813 MSZ 12750-21 MSZ EN 1899-1 MSZ 448-32 MSZ 448-22 MSZ 448-11 MSZ 448-18 MSZ ISO 7150-1 MSZ 12750-18 MSZ 448-27 MSZ ISO 7150-1 MSZ ISO 10260 Az általános paraméterek pontossága, precizitása, megbízhatósága megfelel az adatok szándékolt felhasználásának. A rutinszerűen végzett mérésekre általánosan elmondható, hogy +/- 10%-os pontosságúak, ezt körmérési adatok támasztják alá.
QE3-2 Lake Az általános vízmintavételi eljárás pontminta vétele a felszíni víztest felső 30 cm-es rétegéből a kémiai és fizikai-kémiai paraméterek vizsgálatához felszíni vízből A VKI 10. mellékletében felsorolt anyagok és vegyületcsoportok: Szerves vegyületek: GS-MS, HPLC Fémek: L-AAS, ETA-AAS, hideggőzős-AAS, ICP MSZ 1484-6 MSZ EN ISO 10695 ISO 11423-1 MSZ 1484-5 MSZ EN ISO 10301 MSZ EN ISO 18856 MSZ EN ISO 11369 MSZ EN ISO 6468 MSZ EN ISO 18857 MSZ EN ISO 12673 EPA METHOD 3510C MSZ 1484-3 MSZ EN ISO 5961 MSZ EN ISO 15586 MSZ EN 1483 MSZ EN 13506 ISO 22032 ISO/DIS 17353 A fémanalitikai adatok pontossága, precizitása, megbízhatósága megfelel az adatok szándékolt felhasználásának. A rutinszerűen végzett mérésekre általánosan elmonható, hogy +/- 15%-os pontosságúak, ezt körmérési adatok támasztják alá. A szerves vegyületek esetén részletes körmérési adatok nem állnak rendelkezésre. A módszervalidálási tapasztalatok alapján az alsó méréshatár koncentrációtartományában +/- 20%-os pontosságúak ezek a mérések. Egyes paraméterek estén a még csak tervezet szintjén létező EQS értékek fölött van az alkalmazott módszer alsó méréshatára. Ezen komponensek esetén a jövőben érzékenyebb analitikai módszereket alkalmazunk.
QE3-3 Lake Az általános vízmintavételi eljárás pontminta vétele a felszíni víztest felső 30 cm-es rétegéből a kémiai és fizikai-kémiai paraméterek vizsgálatához felszíni vízből A VKI 8. és 9. mellékletébe felsorolt szerves vegyületek, valamint a Duna Védelmi Egyezmény keretében elfogadott Duna medencei releváns szennyezőanyag listán szereplő egyéb fémek: Szerves vegyületek: GS-MS Fémek: L-AAS, ETA-AAS, hidrid-AAS, ICP Cianid: spektrofotometria MSZ EN ISO 6468 MSZ EN ISO 10301 MSZ 1484-3 MSZ 448-47 MSZ 260-30 A fémanalitikai adatok és cianidmérés pontossága, precizitása, megbízhatósága megfelel az adatok szándékolt felhasználásának. A rutinszerűen végzett mérésekre általánosan elmonható, hogy +/- 15%-os pontosságúak, ezt körmérési adatok támasztják alá. A szerves vegyületek esetén részletes körmérési adatok nem állnak rendelkezésre. A módszervalidálási tapasztalatok alapján az alsó méréshatár koncentrációtartományában +/- 20%-os pontosságúak ezek a mérések.
QE1-1 Lake Fitoplankton: Cső-mintavevővel függélyben több ponton vett fitoplankton minta a tóból, tartósítás Lugol-oldattal (10 csepp/100 ml) és formaldehid (2 % végkoncentráció) oldattal. Q-index (élőlény-együttes index) számítása fajhatározás, majd a funkcionális guildek azonosítása után. Mennyiség (algaszám) becslése fordított mikroszkópos módszerrel, 400 egyed leszámolásával. MSZ EN 15204 Maximum ±10%-os hiba a sejtszám meghatározásában Vegetáció periódus.
QE1-2-3 Lake Makrofita: Vízi-és mocsári növényzet cönotaxonómiai felvételezése, komplett mennyiségi taxonlista elkészítése A magasabb rendű növényzet referencia-jellemzői (zonáció-index (Zi %), természetességi index (Ti), nedveségigény-index (Wi), növényfedettségi érték (FNé) borítási érték (B%), adott faj/taxon tömegviszonya (A-D érték) alapján típus-specifikus elméleti értékekhez történő hasonlítás szerint (aktuális érték/elméleti érték) 5 osztályos skála mentén történő minősítés (integrált makrofita minősítő index – IMMI). A vizsgálati értékelési módszere folyók és tavak esetében azonosak. A vízi-és mocsári növényzet minőségi elemek vizsgálatából származó eredmények várható konfidencia és precizitás szintjét a VKI szerinti monitorozás első évi eredményei alapján fogjuk kidolgozni, meghatározva azt, hogy a konfidencia/precizitás mely mutató(k)ra (taxonómiai azonosítás, osztályba sorolás) vonatkozzon. A nyár közepi aspektusra fókuszálva, július-augusztus tájékán történik a mintavétel.
QE1-2-4 Lake Bevonatlakó algák: Epilitikus, epifitikus, vagy kő, illetve makrofiton hiányában egyéb bevonatlakó mikroalgák gyűjtése 10 cm2 felületről, tartósítás Lugol-oldattal (10 csepp/100 ml) és formaldehid (2 % végkoncentráció) oldattal. Alga-taxonok faj szintű azonosítása, a meghatározás és számolás 1000-1250x-es nagyításban + immerziós olajban történik. Kis méretű kovaalgáknál az elektromikroszkópos vizsgálat is szükséges a pontos határozáshoz. A kiértékeléshez egyelőre az OMNIDIA programcsomagban szereplő DIL indexet használjuk, de ennek felülvizsgálatára az újabb adatok birtokában szükség lesz. MSZ EN 13946: 2003, MSZ EN 14407: 2004 A fitobenton vizsgálatából származó eredmények várható konfidencia és precizitás szintjét a VKI szerinti monitorozás első évi eredményei alapján fogjuk kidolgozni, meghatározva azt, hogy a konfidencia/precizitás mely mutató(k)ra (taxonómiai azonosítás, osztályba sorolás) vonatkozzon. A nyár közepi és őszi aspektusra fókuszálva, július-augusztus és október tájékán történik a mintavétel.
QE1-3 Lake Makrozoobenton: Tavakon „Multihabitat sampling” 0,25m x 0,25m keret-szélességű, nyeles hálóval, az előforduló élőhely-típusok részarányának megfelelően elosztott almintaszámban, (összesen 3 alminta). A mintavételre a kvantitatív K&S módszert alkalmazzuk. A minta válogatása a STAR módszer almintázási eljárásával történik, a német protokoll által javasolt 350 egyed kiválogatásáig és rendszertani azonosításáig. A monitorozás során a fajösszetétel, valamint az egyes fajok egyedsűrűségének meghatározása történik, amelyet követően az adatok értékelése a karakterfaj-elemzéssel és a QBAP index alkalmazásával történik. MSZ EN 27828: 1998: Vízminőség. Biológiai mintavétel. A vízi bentikus makroszkopikus gerinctelenek kézihálós mintavételének irányelvei (ISO 7828: 1985) MSZ EN 28265: 1998: Vízminőség. Kavicsos aljzatú sekély édesvizekben élő bentikus makroszkopikus gerinctelenek gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezete és használata (ISO 8265:1988) MSZ EN ISO 9391: 2000: Vízminőség. Mélyvízi makroszkopikus gerinctelenek mintavétele. Útmutató a telepítéses, a minőségi és a mennyiségi mintavevők használatához (ISO 9391: 1993) MSZ EN ISO 8689-1: 2000: Vízminőség. Folyók biológiai besorolása. 1. rész: Útmutató a bentikus makrogerinctelenek vizsgálataiból származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez (ISO 8689-1:2000) MSZ EN ISO 8689-2: 2000: Vízminőség. Folyók biológiai besorolása. 2. rész: Útmutató a bentikus makrogerinctelenek vizsgálataiból származó biológiai minőségi adatok bemutatásához (ISO 8689-2:2000) Később, terepi tapasztalatok alapján lehet meghatározni az egyes eljárások, a mintavételi módszerek, vagy a rendszertani határozás, osztályba sorolás megbízhatóságát. A tavaszi és az őszi aspektusra fókuszálva, március és augusztus-szeptember tájékán történik a mintavétel.
QE1-4 Lake Halak: Elektromos halászat, illetve állító halászat különböző méretű halak fogására alkalmas panelháló-sorozat segítségével. Kifogott halak faj szinten történő meghatározása külső morfológiai bélyegek alapján, a mintavételi helyszínen; a terepen megállapított faj-egyedszám (abundancia értékek) adatok terepi jegyzőkönyvekben történő rögzítése; a halak testhosszúságának lemérése a halállomány kétszintű (0+, adult) korszerkezetének leírására; a halak testtömegének meghatározása. FAME kompatibilis terepi jegyzőkönyv változóinak alapján 5 osztályos értékelés típus specifikusan a jelenleg kipróbálási fázisban lévő European Fish Index (EFI) alapján. EN 14962:2006, MSZ EN 14011:2003, MSZ EN 14757:2006, Később, terepi tapasztalatok alapján lehet meghatározni az egyes eljárások, a mintavételi módszerek, vagy a rendszertani határozás, osztályba sorolás megbízhatóságát. Az őszi aspektusra fókuszálva, augusztus-október tájékán történik a mintavétel, amikor az ivadékállomány már megerősödött, nem károsodik, s az egyedek azonosíthatók.
QE2-4 Lake Hidrológiai paraméterek: A tavakba befolyó, és a kifolyó vízfolyások vízhozam és vízszint mérése a QE2-1 minőségi elemnél leírt módzsrrel történik. A tavak vízszintjének mérése a QE2-1 minőségi elem vízszint leírási módszerével egyezően történik. A tavak vízszintmérési monitoring hálózata fejlesztésre szorul. A vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabványok azonosak a QE2-1 minőségi elemnél leírt szabványokkal. Automata regisztráló eszközökkel egy óra és hat óra közötti a mérési gyakoriság. Nem automata eszközökkel napi egy, extrém estekben napi kettő között van a mérési gyakoriság.
QE2-5 Lake Morfológiai paraméterek: A tavak morfológiai minőségi elemeinek felmérése a hazai szinten kidolgozott terepi jegyzőkönyv kitöltésével történik az adott monitoring ponthoz tartozó releváns hidromorfológiai elemekre. Meghatározásra kerül a tómélység változékonysága, a parti zóna geometriai jellemzői, a mederanyag , valamint az üledék vastagság éves növekedése. Megállapításra kerül a kotrás ténye, kiterjedése. A tópart szerkezetének vizsgálatán belül a partvédelem jellegének meghatározása, valamint a vízszint szabályozáshoz kapcsolódó megfigyelések kerülnek a jegyzőkönyvbe.

1.2 Surface Water Monitoring Programmes

This section defines the programmes set up for monitoring of surface waterbodies.

1.2.1 PROGRAMME: HUSWPS -

Programme code* HUSWPS
Programme name
Surveillence monitoring* Yes
Operational monitoring* No
Is this programme International, national or RBD specific? National
If part of an international monitoring programme, please describe the international programme and how this programme relates to it.
Summary of the overall key design considerations for the programme Magyarországon a 31/2004. KvVM rendelet szabályozza a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelésének rendjét. A VKI monitoring tervezése az ebben foglalt előírásoknak megfelelően történt meg, a már évtizedek óta működő monitoring programokra alapozva. A VKI előírásain túl figyelembe vételre kerültek az egyéb hazai jogszabályi és szakmapolitikai szempontok és a rendelkezésre álló mérési kapacitások is. A feltáró monitoring fő célja, hogy elegendő szintű információt biztosítson a felszíni víztestek állapotának minősítéséhez, a hosszú távú természetes és antropogén hatások okozta állapotváltozások kimutatásához, a két és többoldalú nemzetközi egyezményekben vállalt mérési kötelezettségek teljesítéséhez. E program keretében történik az interkalibrációs hálózat működtetése is. A hálózat kialakításánál figyelembe vettük a megfigyelésre kiválasztott víztest jelentőségét, nagyságát, a vízminőségi trendek értékelésének szempontjait, és az egyéb EU előírásokból eredő mérési és adatszolgáltatási kötelezettség alá eső víztesteket. A programnak ezen részét évente hajtjuk végre. A vízminőségi trendek értékelését a referencia helyek vizsgálatával hatévente kívánjuk elvégezni. A VKI 8., 9., 10. mellékletében felsorolt komponensek közül e helyeken csak a természetes fémek vizsgálata történik. A mért mutatók az ökológiai és kémiai állapot jellemzéséhez szükséges minőségi elemek.
Intended start date of the monitoring programme (if after 2006-12-22)
Reason(s) for delay if applicable
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
URL to further information:
PROTECTED AREAS

The number of protected areas of each type covered by the programme, and the number of sites.

Type No. of Areas No. of Sites
Bathing Directive (76/160/EEC) 25
Birds Directive (79/409/EEC)
Drinking Water Directive (80/778/EEC) 12
Fish Waters Directive (78/659/EEC) 23
Shellfish Waters Directive (79/923/EEC)
Habitats Directive (92/43/EEC) 58
Nitrates Directive (91/676/EEC) 66
Urban Wastewater Directive (91/271/EEC) 10
Drinking Water Abstraction (75/440/EEC)
SUB-PROGRAMMES

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

1 Sub-programme: HUSWPS_1LW - (Lake)
Sub-programme code* HUSWPS_1LW
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* Lake
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* A vizsgálandó mintavételi helyek úgy lettek kiválasztva, hogy azok megfelelően reprezentálják a víztestek, víztest csoportok állapotát, és hogy a VKI által szigorúan előírt szempontokon túlmenően alapinformációkat szolgáltassanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. A feltáró monitoring vizsgálati helyek kiválasztásánál alkalmazott fő kritériumok: • A nagy tavakra eső mérési helyek • Határvízi és nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettség szerinti szelvények • Interkalibrációs helyek • Természetes víztestek referencia-viszonyainak mérésére kijelölt helyek, melyek hosszú távú természetes és antropogén eredetű változások megfigyelésére szolgálnak • Ivóvízkivételhez kapcsolódó monitoring • Egyéb EU-irányelv alapján kijelölt helyek
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvíz kivételére használt vizekkel foglalkozó VKI 7. cikk előírja, hogy a tagállamok a VKI V. mellékletének megfelelően megfigyeljék azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 24/2004. KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében a komponenseket és a minimális gyakoriságot a VKI V. melléklet 1.3.5. pontja határozza meg. E szerint minden olyan veszélyes anyagot, illetve egyéb szennyezőanyagot rendszeresen monitorizni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást
Extent to which monitoring deviates from that outlined* A referencia helyek vizsgálata során a hal és makrofita vizsgálatok kivételével valamennyi élőlénycsoportra nagyobb gyakoriságot terveztünk, mivel az ökológiai állapot értékelés a referencia körülményeken alapul. A kémiai minőségi elemek közül, pedig a VKI VIII-IX-X mellékletében felsorolt speciális anyagokból csak a természetes eredetű fémek vizsgálatát tartalmazza. Ezek a következők: Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As, Ni.
Number of sites in the sub-programme* 21
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 20
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to Lake waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-1 21 6 1
QE1-2-3 21 1 1
QE1-2-4 21 2 1
QE1-3 21 1 1
QE1-4 21 1 6
QE2-4 21 365 1
QE2-5 21 1 6
QE3-1 21 12 1
QE3-2 21 12 6
QE3-3 21 12 6

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

2 Sub-programme: HUSWPS_1RW - (River)
Sub-programme code* HUSWPS_1RW
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* River
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* A vizsgálandó mintavételi helyek úgy lettek kiválasztva, hogy azok megfelelően reprezentálják a víztestek, víztest csoportok állapotát, és hogy a VKI által szigorúan előírt szempontokon túlmenően alapinformációkat szolgáltassanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. A feltáró monitoring vizsgálati helyek kiválasztásánál alkalmazott fő kritériumok: • A 2500 km2-t meghaladó vízgyűjtők kifolyási szelvényei • A 2500 km2-nél nagyobb vízgyűjtők olyan jellemző belső pontjai, melyek az összegzett hatások bemutatása szempontjából fontosak és a kiválasztott pontokon biztosítják a korábbi (MSZ 12749) szerinti monitoring folyamatosságát (anyagáram becslések szempontjából fontos szelvények) • Határvízi és nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettség szerinti szelvények • Interkalibrációs helyek • Természetes víztestek referencia-viszonyainak mérésére kijelölt helyek, melyek hosszú távú természetes és antropogén eredetű változások megfigyelésére szolgálnak • Ivóvízkivételhez kapcsolódó monitoring • Egyéb EU-irányelv alapján kijelölt helyek
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmeztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvíz kivételére használt vizekkel foglalkozó VKI 7. cikk előírja, hogy a tagállamok a VKI V. mellékletének megfelelően megfigyeljék azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 24/2004. KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében a komponenseket és a minimális gyakoriságot a VKI V. melléklet 1.3.5. pontja határozza meg. E szerint minden olyan veszélyes anyagot, illetve egyéb szennyezőanyagot rendszeresen monitorizni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást
Extent to which monitoring deviates from that outlined* A referencia helyek vizsgálata során a hal vizsgálatok kivételével valamennyi élőlénycsoportra nagyobb gyakoriságot terveztünk, mivel az ökológiai állapot értékelés a referencia körülményeken alapul. A kémiai minőségi elemek közül, pedig a VKI VIII-IX-X mellékletében felsorolt speciális anyagokból csak a természetes eredetű fémek vizsgálatát tartalmazza. Ezek a következők: Hg, Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, As, Ni. Magyarországon sajnos emberi beavatkozástól mentes víztesteket - a hidrogeológiai helyzetből és nagymértékű vízrendezési beavatkozásokból adódóan - alig lehet találni. 11% (referencia hely a surveillance monitoringban) Az Interkalibrációs Regiszterben szereplő folyó monitoring állomásokon a programhoz képest növeltük a makrozoobenton vizsgálatok gyakoriságát, mivel ez az élőlénycsoport az interkalibráció végrehajtásában kiemelt szerepet játszanak. 13 % (IC helyek a surveillance monitoringon belül) Magyarország hidrogeológiai helyzetéből adódóan a síkvidéki folyók esetében fontos a fitoplankton és a makrofita vizsgálat. A releváns víztípusokban a (sub)program, tehát magába foglalja ezeknek a biológiai minőségi elemeknek a vizsgálatát. Releváns fitoplankton vizsgálat: 52 % Releváns makrofita vizsgálata: 49 %
Number of sites in the sub-programme* 122
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 82
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to River waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-1 122 4 1
QE1-2-3 122 1 1
QE1-2-4 122 2 1
QE1-3 122 2 1
QE1-4 122 1 6
QE2-1 122 365 1
QE2-2 122 1 6
QE2-3 122 1 6
QE3-1 122 12 1
QE3-2 122 12 6
QE3-3 122 12 6

1.2.2 PROGRAMME: HUSWPO -

Programme code* HUSWPO
Programme name
Surveillence monitoring* No
Operational monitoring* Yes
Is this programme International, national or RBD specific? National
If part of an international monitoring programme, please describe the international programme and how this programme relates to it.
Summary of the overall key design considerations for the programme Operatív monitorozásra kockázatosnak minősített víztesteket választottunk ki mintaterületi elv alkalmazásával, úgy, hogy a különböző típusú terhelések kellő reprezentálását biztosítsuk. Az előzetesen elvégzett kockázatértékelés hidromorfológiai szempontból, a szerves anyag, a tápanyagterhelés és a veszélyes anyag terhelés alapján történt. A kockázattípusnak megfelelően azokat a szennyezőket vizsgáljuk, amelyek az adott helyeken a terheléseket jellemzik, és amelyek a vízi élővilág számára meghatározóak, és olyan részletességgel, hogy a szignifikáns hatás eldönthető legyen, illetve az intézkedések hatása kimutatható legyen.
Intended start date of the monitoring programme (if after 2006-12-22)
Reason(s) for delay if applicable
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
URL to further information:
PROTECTED AREAS

The number of protected areas of each type covered by the programme, and the number of sites.

Type No. of Areas No. of Sites
Bathing Directive (76/160/EEC) 27
Birds Directive (79/409/EEC)
Drinking Water Directive (80/778/EEC) 10
Fish Waters Directive (78/659/EEC) 10
Shellfish Waters Directive (79/923/EEC)
Habitats Directive (92/43/EEC) 100
Nitrates Directive (91/676/EEC) 175
Urban Wastewater Directive (91/271/EEC) 24
Drinking Water Abstraction (75/440/EEC)
SUB-PROGRAMMES

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

1 Sub-programme: HUSWPO_1LWHM - (Lake)
Sub-programme code* HUSWPO_1LWHM
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* Lake
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* Ez az alprogram a hidromorfológiai szempontból kockázatosnak minősített tavak közül kiválasztott reprezentatív víztestek monitorozó programját tartalmazza. A víztesten belül a hely kiválasztásának kritériuma az volt, hogy a mintavételi ponton mérhető állapot megfelelően reprezentálja a víztest egészének és a releváns víztest csoportok állapotát. A mintavételi hely kiválasztásánál további szempont volt, hogy lehetőség szerint az innen származó vízminőségi információk a VKI szempontjain túlmenően alapinformációként szolgáljanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. Ennek érdekében egyes víztesteken több mintavételi hely is kijelölésre került. A területismeret alapján a mintavételezés célszerűségi szempontjait (megközelíthetőség, jellemzőség) is figyelembe vettük.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvíz kivételére használt vizekkel foglalkozó VKI 7. cikk előírja, hogy a tagállamok a VKI V. mellékletének megfelelően megfigyeljék azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 24/2004. KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében a komponenseket és a minimális gyakoriságot a VKI V. melléklet 1.3.5. pontja határozza meg. E szerint minden olyan veszélyes anyagot, illetve egyéb szennyezőanyagot rendszeresen monitorizni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Nincs eltérés a monitoring programon belül.
Number of sites in the sub-programme* 19
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 0
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to Lake waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-4 19 1 6
QE2-4 19 365 1
QE2-5 19 1 6
QE3-1 19 4 1
QE1-1 19 4 1
QE1-2-3 19 1 1
QE1-2-4 19 1 1
QE1-3 19 1 1

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

2 Sub-programme: HUSWPO_1LWNO - (Lake)
Sub-programme code* HUSWPO_1LWNO
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* Lake
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* Ez az alprogram a tápanyag tartalom és a szerves anyag tartalom szempontjából kockázatosnak minősített tavak közül kiválasztott reprezentatív víztestek monitorozó programját tartalmazza. A víztesten belül a hely kiválasztásának kritériuma az volt, hogy a mintavételi ponton mérhető állapot megfelelően reprezentálja a víztest egészének és a releváns víztest csoportok állapotát, úgy, hogy a jelentős pontszerű vagy diffúz szennyezőforrás(ok) hatása értékelhető legyen a kockázatosság szempontjából és reprezentatív legyen, figyelembe véve a terhelés térbeli hatásának megállapíthatóságát is. A mintavételi hely kiválasztásánál további szempont volt, hogy lehetőség szerint az innen származó vízminőségi információk a VKI szempontjain túlmenően alapinformációként szolgáljanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. Ennek érdekében egyes víztesteken több mintavételi hely is kijelölésre került. A területismeret alapján a mintavételezés célszerűségi szempontjait (megközelíthetőség, jellemzőség) is figyelembe vettük.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvíz kivételére használt vizekkel foglalkozó VKI 7. cikk előírja, hogy a tagállamok a VKI V. mellékletének megfelelően megfigyeljék azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 24/2004. KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében a komponenseket és a minimális gyakoriságot a VKI V. melléklet 1.3.5. pontja határozza meg. E szerint minden olyan veszélyes anyagot, illetve egyéb szennyezőanyagot rendszeresen monitorizni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást.
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Nincs eltérés a monitoring programon belül.
Number of sites in the sub-programme* 21
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 0
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to Lake waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-1 21 4 1
QE1-2-3 21 1 1
QE2-4 21 365 1
QE3-1 21 4 1

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

3 Sub-programme: HUSWPO_1RWHM - (River)
Sub-programme code* HUSWPO_1RWHM
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* River
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* Ez az alprogram az előzetesen hidromorfológiai szempontból kockázatosnak minősített folyó víztestek közül kiválasztott olyan reprezentatív helyek programját tartalmazza, ahol a kockázatosságot a hosszanti átjárhatóság hiánya eredményezte. A víztesten belül a hely kiválasztásának kritériuma az volt, hogy a mintavételi ponton mérhető állapot megfelelően reprezentálja a víztest egészének és a releváns víztest csoportok állapotát, figyelembe véve a terhelés hatásának hossz-szelvény szerinti megállapíthatóságát is. A mintavételi hely kiválasztásánál további szempont volt, hogy lehetőség szerint az innen származó vízminőségi információk a VKI szempontjain túlmenően alapinformációként szolgáljanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. Ennek érdekében egyes víztesteken több mintavételi hely is kijelölésre került. A területismeret alapján a mintavételezés célszerűségi szempontjait (megközelíthetőség, jellemzőség) is figyelembe vettük.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvíz kivételére használt vizekkel foglalkozó VKI 7. cikk előírja, hogy a tagállamok a VKI V. mellékletének megfelelően megfigyeljék azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 24/2004. KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében a komponenseket és a minimális gyakoriságot a VKI V. melléklet 1.3.5. pontja határozza meg. E szerint minden olyan veszélyes anyagot, illetve egyéb szennyezőanyagot rendszeresen monitorizni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Nincs eltérés a monitoring programon belül.
Number of sites in the sub-programme* 112
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 0
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to River waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-4 112 1 3
QE2-1 112 365 1
QE2-2 112 1 6
QE2-3 112 1 6
QE3-1 112 4 1

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

4 Sub-programme: HUSWPO_1RWNO - (River)
Sub-programme code* HUSWPO_1RWNO
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* River
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* Ez az alprogram az előzetesen tápanyag vagy szerves anyag terhelés miatt kockázatosnak minősített folyó víztestek közül kiválasztott reprezentatív helyek programját tartalmazza. A víztesten belül a hely kiválasztásának kritériuma az volt, hogy a mintavételi ponton mérhető állapot megfelelően reprezentálja a víztest egészének és a releváns víztest csoportok állapotát, úgy, hogy a jelentős pontszerű vagy diffúz szennyezőforrás(ok) hatása értékelhető legyen a kockázatosság szempontjából és reprezentatív legyen, figyelembe véve a terhelés hatásának hossz-szelvény szerinti megállapíthatóságát is. A mintavételi hely kiválasztásánál további szempont volt, hogy lehetőség szerint az innen származó vízminőségi információk a VKI szempontjain túlmenően alapinformációként szolgáljanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. Ennek érdekében egyes víztesteken több mintavételi hely is kijelölésre került. A területismeret alapján a mintavételezés célszerűségi szempontjait (megközelíthetőség, jellemzőség) is figyelembe vettük.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvíz kivételére használt vizekkel foglalkozó VKI 7. cikk előírja, hogy a tagállamok a VKI V. mellékletének megfelelően megfigyeljék azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 24/2004. KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében a komponenseket és a minimális gyakoriságot a VKI V. melléklet 1.3.5. pontja határozza meg. E szerint minden olyan veszélyes anyagot, illetve egyéb szennyezőanyagot rendszeresen monitorizni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Nincs eltérés a monitoring programon belül.
Number of sites in the sub-programme* 177
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 0
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to River waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-1 177 4 1
QE1-2-3 177 1 1
QE1-2-4 177 1 1
QE1-3 177 1 1
QE2-1 177 365 1
QE3-1 177 4 1

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

5 Sub-programme: HUSWPO_1RWPS - (River)
Sub-programme code* HUSWPO_1RWPS
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* River
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* Ez az alprogram az előzetesen a veszélyes anyag terhelés miatt kockázatosnak minősített folyó víztestek közül kiválasztott reprezentatív helyek programját tartalmazza. A programon belül a kockázatosságot okozó releváns veszélyes anyagok vizsgálata történik meg. A víztesten belül a hely kiválasztásának kritériuma az volt, hogy a mintavételi ponton mérhető állapot megfelelően reprezentálja a víztest egészének és a releváns víztest csoportok állapotát, úgy, hogy a jelentős pontszerű vagy diffúz szennyezőforrás(ok) hatása értékelhető legyen a kockázatosság szempontjából és reprezentatív legyen, figyelembe véve a terhelés hatásának hossz-szelvény szerinti megállapíthatóságát is. A mintavételi hely kiválasztásánál további szempont volt, hogy lehetőség szerint az innen származó vízminőségi információk a VKI szempontjain túlmenően alapinformációként szolgáljanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. Ennek érdekében egyes víztesteken több mintavételi hely is kijelölésre került. A területismeret alapján a mintavételezés célszerűségi szempontjait (megközelíthetőség, jellemzőség) is figyelembe vettük.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvíz kivételére használt vizekkel foglalkozó VKI 7. cikk előírja, hogy a tagállamok a VKI V. mellékletének megfelelően megfigyeljék azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 24/2004. KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében a komponenseket és a minimális gyakoriságot a VKI V. melléklet 1.3.5. pontja határozza meg. E szerint minden olyan veszélyes anyagot, illetve egyéb szennyezőanyagot rendszeresen monitorizni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Nincs eltérés a monitoring programon belül.
Number of sites in the sub-programme* 76
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 0
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to River waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-3 76 2 1
QE1-4 76 1 6
QE2-1 76 365 1
QE3-2 76 12 1
QE3-3 76 12 1

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

6 Sub-programme: HUSWPO_2RWHM - (River)
Sub-programme code* HUSWPO_2RWHM
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* River
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* Ez az alprogram az előzetesen hidromorfológiai szempontból kockázatosnak minősített folyó víztestek közül kiválasztott olyan reprezentatív helyek programját tartalmazza, ahol a kockázatosságot völgyzárógát, duzzasztás, jelentősebb vízkivétel vagy vízbevezetés, vízmegosztás hatásai eredményezték. A víztesten belül a hely kiválasztásának kritériuma az volt, hogy a mintavételi ponton mérhető állapot megfelelően reprezentálja a víztest egészének és a releváns víztest csoportok állapotát, figyelembe véve a terhelés hatásának hossz-szelvény szerinti megállapíthatóságát is. A mintavételi hely kiválasztásánál további szempont volt, hogy lehetőség szerint az innen származó vízminőségi információk a VKI szempontjain túlmenően alapinformációként szolgáljanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. Ennek érdekében egyes víztesteken több mintavételi hely is kijelölésre került. A területismeret alapján a mintavételezés célszerűségi szempontjait (megközelíthetőség, jellemzőség) is figyelembe vettük.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvíz kivételére használt vizekkel foglalkozó VKI 7. cikk előírja, hogy a tagállamok a VKI V. mellékletének megfelelően megfigyeljék azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 24/2004. KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében a komponenseket és a minimális gyakoriságot a VKI V. melléklet 1.3.5. pontja határozza meg. E szerint minden olyan veszélyes anyagot, illetve egyéb szennyezőanyagot rendszeresen monitorizni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Nincs eltérés a monitoring programon belül.
Number of sites in the sub-programme* 204
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 0
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to River waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-1 204 4 1
QE1-2-4 204 1 1
QE2-1 204 365 1
QE2-2 204 1 6
QE2-3 204 1 6
QE3-1 204 4 1

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

7 Sub-programme: HUSWPO_3RWHM - (River)
Sub-programme code* HUSWPO_3RWHM
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* River
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* Ez az alprogram az előzetesen hidromorfológiai szempontból kockázatosnak minősített folyó víztestek közül kiválasztott olyan reprezentatív helyek programját tartalmazza, ahol a kockázatosságot a keresztszelvény menti elváltozások vagy folyószabályozással kapcsolatos elváltozások eredményezték. A víztesten belül a hely kiválasztásának kritériuma az volt, hogy a mintavételi ponton mérhető állapot megfelelően reprezentálja a víztest egészének és a releváns víztest csoportok állapotát, figyelembe véve a terhelés hatásának hossz-szelvény szerinti megállapíthatóságát is. A mintavételi hely kiválasztásánál további szempont volt, hogy lehetőség szerint az innen származó vízminőségi információk a VKI szempontjain túlmenően alapinformációként szolgáljanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. Ennek érdekében egyes víztesteken több mintavételi hely is kijelölésre került. A területismeret alapján a mintavételezés célszerűségi szempontjait (megközelíthetőség, jellemzőség) is figyelembe vettük.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvíz kivételére használt vizekkel foglalkozó VKI 7. cikk előírja, hogy a tagállamok a VKI V. mellékletének megfelelően megfigyeljék azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 24/2004. KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében a komponenseket és a minimális gyakoriságot a VKI V. melléklet 1.3.5. pontja határozza meg. E szerint minden olyan veszélyes anyagot, illetve egyéb szennyezőanyagot rendszeresen monitorizni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Nincs eltérés a monitoring programon belül.
Number of sites in the sub-programme* 196
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 0
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to River waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-3 196 1 1
QE1-4 196 1 6
QE2-1 196 365 1
QE2-2 196 1 6
QE2-3 196 1 6
QE3-1 196 4 1

A surface water monitoring programme is considered to comprise at least one sub-programme. A sub-programme is defined for a specific surface water category and more than one sub-programme may be defiend for each surface water category.

8 Sub-programme: HUSWPO_4RWHM - (River)
Sub-programme code* HUSWPO_4RWHM
Note: this is used to link monitoring stations to the programme
Sub-programme name
Surface water category* River
Intended start date of the sub-programme (if after 2006-12-22)
Proposed end date of the sub-programme
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* Ez az alprogram az előzetesen hidromorfológiai szempontból kockázatosnak minősített folyó víztestek közül kiválasztott olyan reprezentatív helyek programját tartalmazza, ahol a kockázatosságot a kotrás és a meder-burkolat eredményezte. A víztesten belül a hely kiválasztásának kritériuma az volt, hogy a mintavételi ponton mérhető állapot megfelelően reprezentálja a víztest egészének és a releváns víztest csoportok állapotát, figyelembe véve a terhelés hatásának hossz-szelvény szerinti megállapíthatóságát is. A mintavételi hely kiválasztásánál további szempont volt, hogy lehetőség szerint az innen származó vízminőségi információk a VKI szempontjain túlmenően alapinformációként szolgáljanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is. Ennek érdekében egyes víztesteken több mintavételi hely is kijelölésre került. A területismeret alapján a mintavételezés célszerűségi szempontjait (megközelíthetőség, jellemzőség) is figyelembe vettük.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az alprogramban ivóvízkivételi helyek nem szerepelnek.
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Nincs eltérés a monitoring programon belül.
Number of sites in the sub-programme* 71
Percentage of sites affected by deviations in the sub-programme* 0
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
Quality Elements

This section defines the quality elements monitored under the sub-programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 1.1 above. If the methodoloy and standards information for the QE has not been provided in section 1.1, then it should be provided here. Note: these QEs apply to River waterbodies.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the quality element is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the quality element is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Quality Element Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
QE1-2-3 71 1 1
QE1-3 71 1 1
QE2-1 71 365 1
QE2-2 71 1 6
QE2-3 71 1 6
QE3-1 71 4 1

2. Surface Water Investigative Programmes

Investigative monitoring is 'reactive' in nature and as such, differs from the more 'routine' surveillance and operational programmes. This section provides a summary of the methodologies and strategies that have been put in place for the implementation of surface water investigative monitoring programmesContents

Strategy for setting up investigative monitoring* Vizsgálati monitoringot működtetünk, ahol: a. valamely vízminőségi határérték túllépésének oka ismeretlen; b. a feltáró monitoring jelzi, hogy a víztestre a VKI 4. cikkében meghatározott célkitűzések valószínűleg nem teljesülnek, és operatív monitoring még nem létesült; c. balesetszerű szennyezés nagyságáról és hatásáról kell megbizonyosodni. A vizsgálati monitoring program meghatározása a helyi viszonyok függvénye. Célja, hogy szolgálja az ok-okozati kapcsolatok feltárását azokon a problémás területeken, ahol ezek nem ismertek, vagy bizonytalanok. A tervezési stratégia jellegzetessége, hogy a konkrét eset vagy probléma alapján jelöljük ki a vizsgálandó mutatókat, mérési gyakoriságot, a vizsgálati helyeket. A különböző hatások mértéke és az ökológiai állapotban bekövetkező szignifikáns változás közötti kapcsolat feltárása általában mintaterületi jelleggel történhet, melyhez elegendő lehet egy rövidebb idejű felmérés, pl. az intézkedési programokhoz kapcsolódó projektek keretében, vagy önálló kutatási programok részeként. A vizsgálati monitoring stratégia része a balesetszerű szennyezések vízszennyező hatásának megelőzésére vagy enyhítésére szolgáló hazai és nemzetközi riasztórendszer (DAEWS) működtetése. A magyar jogi szabályozás szerint a regionális környezetvédelmi hatóságok kötelezettsége, hogy a rendkívüli szennyezésnek minősülő esetekben a szennyezés felderítése, mértékének megállapítása, az esetleges kárelhárítás hatékonyságának ellenőrzése céljából vizsgálatokat, méréseket végezzenek. Ennek jogszabályi hátterét a 132/1997. kormányrendelet előírásai biztosítja. A Duna Védelmi Egyezmény keretében a dunai országok közös tájékoztatási rendszert létesítettek (PIAC rendszer) azoknak a rendkívüli vízszennyezési eseteknek az országok közötti gyors jelzésére, melyeknek potenciálisan országhatárokon átterjedő hatása lehet. A pontos tájékoztatás és a hatások előrejelzése megfelelő vizsgálati monitoring végrehajtását igényli.
Intended start date for the strategy (if after 2006-12-22)
Reason(s) for delay if applicable
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
URL to further information:

Where investigative monitoring has already taken place, the following information in relation to the programme of investigative monitoring initiated can be used to illustrate how the strategy works in practice. The type of investigative monitoring programmes are: unknown excedence, failure of objectives, incident response or other

Type of incident* How strategy worked* No. of sites monitored* No. of monitoring occasions* Associated documents Quality elements measured

3. Groundwater Monitoring Programmes

This section provides a summary of the groundwater monitoring programmes (chemical and quantitative)

3.1 Groundwater Parameters

This section defines the methodologies and standards generally applied for the specified groundwater parameters.

Parameter Code* Measured As Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
GE1-1 A felszín alatti vízszint kútperemtől mért távolságának megmérése. Ez történhet hordozható vagy beépített eszközzel. Hordozható eszközök: Ááltalában dobra feltekert, cm beosztással ellátott, megfelelő hoszszúságú (belső elektromos érpárral rendelkező) mérőszalagok, esetleg zsinórok, melyek végén a vízszint elérésekor egy záró kontaktust működésbe hozó érzékelő van. Az érzékelőt a kútba leengedve, a vízszint elérését a dobba beépített hang és/vagy fényjelzés mutat-ja. A vízszint távolsága a mérőszalagról közvetlenül, esetleg egy beépített számlálóról le-olvasható. Beépített eszközök: Negatív kutak esetében lehetnek vízállásmutatók (kb. 20 m-ig), amikor egy görgőn átvezetett, skálával ellátott szalag vagy számláló szerkezettel egybe szerelt zsinór egyik végre egy úszó, a másikra pedig egy ellensúly van szerelve; a vízszintet szalag esetében a görgőnél egy mutató jelzi, zsinórnál pedig egy számláló szerkezet. A leolvasás szalagos szerkezetnél mindig emberi munkát igényel, a zsinórós eszközök között viszont létezik elektronikus adatgyűjtővel ellátott készülék is. Nagyobb mélység esetében gyakorlatilag csak elektronikus adatgyűjtővel ellátott nyomásérzékelő szondák alkalmazhatók: a szondát a leeresztő kábel segítségével a kútban előforduló legkisebb vízszint alá eresztve, a felette lévő vízoszlop nyomásából elektronika állítja elő a vízszintnek megfelelő jelet. A mérések ilyenkor előre beállítható időközönként automatikusan történnek, s a mért adatot adatgyűjtő tárolja. A tárolt adatok speciális, adatkiolvasóval kigyűjthetők. Pozitív kutaknál a cső falába nyomásmérő kerül beépítésre; melyet vagy az észlelő olvas le a megadott időpontokban, vagy pedig elektronikus adatgyűjtővel van ellátva. GSM kommunikációs technikán alapuló adatgyűjtés: A gyűjtött adatok rendszeres időközönként bekerülnek a helyi vízrajzi távmérő hálózat központjába. Ennek két legfontosabb előnye: operatív adatok állnak rendelkezésre, valamint az ilyen távmérő állomás üzemeltetési költsége jelentősen csökken. A mérésekre vonatkozó előírásokat a vízrajzi szolgálatnál alkalmazott Műszaki Előírás-sorozat tartalmazza: ME-10-231-21 Kutak vízállásának mérése mérősíppal, elektromos vízszintérzékelővel ME-10-231-22 Kutak vízállásának mérése vízállásmutatóval ME-10-231-23 Kutak vízállásának mérése vízállásíróval ME-10-231-24 Kutak vízállásának mérése digitális vízállásregisztrálóval ME-10-231-25 Kútfejnyomás mérése nyomásmérővel ME-10-231-26 Kútfejnyomás mérése digitális regisztrálóval A hordozható eszközök megbízhatósága gyakorlatilag 100 %-os, mert használatuk előtt minden esetben meg lehet állapítani a működőképességüket. Ezzel szemben az emberi közreműködés korlátai miatt legfeljebb csak az egyes kutak napi egy alkalommal történő megmérésére alkalmasak. A beépített eszközök megbízhatósága a most már több tíz éves fejlesztési munka eredményeként is megfelelő. A felszín alatti vízszintek mérése abszolút értékének pontossága 10 cm-en belüli (becsült adat 300 m mélyen lévő vízszintnél). Ugyanakkor a vízszint változás mértékének (relatív vízszintek) pontossága 1-2 cm (ritkábban 4 cm) körüli.
GE1-2 A források vízhozamának ill. a felszíni vízfolyás egy kiválasztott keresztszelvényében időegység alatt áthaladó víz mennyiségének meghatározása. Köbözéssel: a köbözés térfogatmérésen alapuló közvetlen vízhozammérés. Ez a mérési módszer alkalmankénti, akkor alkalmazható, ha a vízhozam becsült értéke 0,002 m3/s-nál kisebb, s a köböző edény a vízsugár alá helyezhető. Kisebb hozamú források esetében ez a módszer használatos. Alsó méréshatár: 0.1 l/perc. Mérőlappal (bukóval): a mérőlapon átfolyó vízhozam és a mérőlap előtt kialakuló – az átfolyáskor bekövetkező leszívás által nem befolyásolt – vízállás között összefüggés hatá-rozható meg. Méréskor a vízhozamot a mérőlapon vagy az ahhoz csatolt berendezésen észlelt vízállás és a mérőlaphoz tartozó egyedi hitelesítési görbe segítségével, számítással vagy grafikusan lehet meghatározni. Ez a mérési módszer akkor alkalmazható, ha a vízho-zam becsült értéke 0,002–0,020 m3/s között van, s a mérőlapot az érkező víz sehol sem kerülheti meg. Jelzőanyaggal: a vízhozamot a vízfolyásba egyenletesen adagolt, ismert töménységű jel-zőanyag hígulása határozza meg. Ez a mérési módszer kb. 0,020-0,200 m3/s közötti víz-hozam tartományban alkalmazható. Sebesség-terület módszerrel: leggyakrabban ezt a mérési módszert alkalmazzák a vízho-zam mérésére. A mérés az átfolyási keresztszelvény, valamint az arra merőleges vízsebes-ség meghatározásán alapul. A sebességméréshez forgószárnyas vagy indukciós sebesség-mérőt alkalmaznak. Ultrahangos regisztrálóval: ez a mérés a vízfolyás kiválasztott helyén átfolyó pillanatnyi vízhozam értékét határozza meg, s a megfelelő időközönként, automatikusan végzett mé-rések eredményeként létrejövő vízhozam értékek idősora alkalmas a vízhozamok időbeli alakulásának a megbízható leírására. Úszóval: csak akkor használható, ha egyéb módszer alkalmazására az adott helyen és idő-ben nincs lehetőség. A vízhozam a sodorvonalra merőleges átfolyási szelvény kijelölt függélyeiben mért felszíni sebességekből számított úsztatási középsebesség és a kereszt-szelvény területe alapján határozható meg. A vízrajzi szolgálatnál előírt Műszaki Előírások: ME-10-231-12 Felszíni vizek vízhozamának mérése köböző edénnyel ME-10-231-13 Felszíni vizek vízhozamának mérése mérőlappal ME-10-231-14 Felszíni vizek vízhozamának mérése jelzőanyaggal ME-10-231-15 Felszíni vizek vízhozamának mérése úszóval ME-10-231-16 Felszíni vizek vízhozamának mérése sebesség-terület módszer alkalmazásával ME-10-231-17 Felszíni vizek vízhozamának mérése ultrahangos regisztrálóval Magyar, ill. nemzetközi szabványok: MSZ ENV 14028:2001 Hidrometria. Forgószárnyas vízsebességmérő alkalmazása és kalibrálása MSZ EN ISO 748:2000 Folyadékáram-mérés nyitott csatornákban. Sebesség- és területmeghatározáson alapuló mérési módszerek (ISO 748:1997) MSZ EN ISO 6416:2006 Hidrometria. Vízhozammérés ultrahangos (akusztikus) módszerrel (ISO 6416:2004) MSZ ISO 2537:1994 Forgóműves sebességmérők térfogatáram-mérése nyitott csatornákban A mérőeszközökkel elérhető pontosság 7 %-on belüli.
GE2-1 Oldott oxigén tartalom: Helyszíni vagy laboratóriumi mérés szabvány szerinti eljárással. Pontminta vétele. Mintavétel fajtái: a., üzemelő kútból csapon keresztül, b., nem üzemelő kútból; észlelő kútból, fúrásból - tisztító szivattyúzással, c., forrásból szabad kifolyású vízből (esetleg merítéssel). Nemzeti és nemzetközi szabványok megnevezései és számuk: I. Mintavétel a felszín alatti vizekből: MSZ-21464:1998; II. Ivóvízvizsgálat Mintavétel és tartósítás: MSZ-448-46:1988; III. Vízminőség- Mintavétel-1.rész Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz (ISO 5667-1:1980) MSZ ISO 5667-1:1993; IV. Vízminőség- Mintavétel-2.rész Mintavételi technikák előírásai (ISO 5667-2:1991) MSZ ISO 5667-2:1993; V. Vízminőség- Mintavétel-3.rész A minták tartósításának és kezelésének irányelvei (ISO 5667-3:2003) MSZ EN ISO 5667-3:2004. I.módszer: elektrokémiai szondás módszer II.módszer: jodometria I.módszer: Nemzetközi szabvány megnevezése és száma: Vízminőség. Az oldott oxigén meghatározása. Elektrokémiai szondás módszer (ISO 5814:1990): MSZ EN 25814:1998. II.módszer: Nemzetközi szabvány megnevezése és száma: Az oldott oxigén meghatározása vízben jodometriás módszerrel (ISO 5813:1983) :MSZ ISO 5813:1992. I. módszer: Meghatározási határ (alsó méréshatár-LOQ): 0,2 mg/l O2. Precizitás: ± 10%, 95%-os megbízhatósági szinten. II. módszer: Meghatározási határ (alsó méréshatár-LOQ): 0,2-0,5 mg/l O2. Precizitás: ± 10%, 95%-os megbízhatósági szinten
GE2-2 pH érték: Helyszíni vagy laboratóriumi mérés szabvány szerinti eljárással. Pontminta vétele. Mintavétel fajtái: a., üzemelő kútból csapon keresztül, b., nem üzemelő kútból; észlelő kútból, fúrásból - tisztító szivattyúzással, c., forrásból szabad kifolyású vízből (esetleg merítéssel). Nemzeti és nemzetközi szabványok megnevezései és számuk: I. Mintavétel a felszín alatti vizekből: MSZ-21464:1998; II. Ivóvízvizsgálat Mintavétel és tartósítás: MSZ-448-46:1988; III. Vízminőség- Mintavétel-1.rész Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz (ISO 5667-1:1980) MSZ ISO 5667-1:1993; IV. Vízminőség- Mintavétel-2.rész Mintavételi technikák előírásai (ISO 5667-2:1991) MSZ ISO 5667-2:1993; V. Vízminőség- Mintavétel-3.rész A minták tartósításának és kezelésének irányelvei (ISO 5667-3:2003) MSZ EN ISO 5667-3:2004. Potenciometria I.módszer: Nemzeti szabvány megnevezése és száma: Ivóvízvizsgálat, pH és egyensúlyi pH-meghatározás: MSZ-448-22:1985 (2.pont). II.módszer: Nemzetközi szabvány megnevezése és száma: Vízminőség- pH meghatározása (ISO 10523:1994), MSZ ISO 10523:2003. Precizitás: 0,1 pH egység, (pH=3-10 mérési tartományban)
GE2-3 Fajlagos elektromos vezetőképesség: Helyszíni vagy laboratóriumi mérés szabvány szerinti eljárással Pontminta vétele. Mintavétel fajtái: a., üzemelő kútból csapon keresztül, b., nem üzemelő kútból; észlelő kútból, fúrásból - tisztító szivattyúzással, c., forrásból szabad kifolyású vízből (esetleg merítéssel). Nemzeti és nemzetközi szabványok megnevezései és számuk: I. Mintavétel a felszín alatti vizekből: MSZ-21464:1998; II. Ivóvízvizsgálat Mintavétel és tartósítás: MSZ-448-46:1988; III. Vízminőség- Mintavétel-1.rész Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz (ISO 5667-1:1980) MSZ ISO 5667-1:1993; IV. Vízminőség- Mintavétel-2.rész Mintavételi technikák előírásai (ISO 5667-2:1991) MSZ ISO 5667-2:1993; V. Vízminőség- Mintavétel-3.rész A minták tartósításának és kezelésének irányelvei (ISO 5667-3:2003) MSZ EN ISO 5667-3:2004. Konduktometria I.módszer: Nemzeti szabvány megnevezése és száma: Ivóvízvizsgálat -Fajlagos elektromos vezetőképesség meghatározása: MSZ-448-32:1977. II.módszer: Nemzetközi szabvány megnevezése és száma: Vízminőség. Az elektromos vezetőképesség meghatározása (ISO 7888:1985) MSZ EN 27888:1996. Meghatározási határ (alsó méréshatár-LOQ): 2-10 mikroSiemens/cm. Precizitás: ± 10%, 95%-os megbízhatósági szinten.
GE2-4 Nitrát tartalom: Laboratóriumi mérés szabvány szerinti eljárással Pontminta vétele. Mintavétel fajtái: a., üzemelő kútból csapon keresztül, b., nem üzemelő kútból; észlelő kútból, fúrásból - tisztító szivattyúzással, c., forrásból szabad kifolyású vízből (esetleg merítéssel). Nemzeti és nemzetközi szabványok megnevezései és számuk: I. Mintavétel a felszín alatti vizekből: MSZ-21464:1998; II. Ivóvízvizsgálat Mintavétel és tartósítás: MSZ-448-46:1988; III. Vízminőség- Mintavétel-1.rész Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz (ISO 5667-1:1980) MSZ ISO 5667-1:1993; IV. Vízminőség- Mintavétel-2.rész Mintavételi technikák előírásai (ISO 5667-2:1991) MSZ ISO 5667-2:1993; V. Vízminőség- Mintavétel-3.rész A minták tartósításának és kezelésének irányelvei (ISO 5667-3:2003) MSZ EN ISO 5667-3:2004. Spektrofotometria I.módszer: Nemzeti szabvány megnevezése és száma: Ivóvízvizsgálat -Nitrát és nitrition meghatározása: MSZ 448-12:1982 (2.2.pont) II.módszer: Nemzetközi szabvány megnevezése és száma: Vízminőség. A nitrit-nitrogén, a nitrát nitrogén és összegük meghatározása kétféle áramlásos elemzéssel (CFA és FIA) és spektrometriás detektálással (ISO 13395:1996): MSZ EN ISO 13395:1999. Meghatározási határ (alsó méréshatár-LOQ): 0,5-1 mg/l NO3. Precizitás: ± 10%, 95%-os megbízhatósági szinten.
GE2-5 Ammónium tartalom: Laboratóriumi mérés szabvány szerinti eljárással Pontminta vétele. Mintavétel fajtái: a., üzemelő kútból csapon keresztül, b., nem üzemelő kútból; észlelő kútból, fúrásból - tisztító szivattyúzással, c., forrásból szabad kifolyású vízből (esetleg merítéssel). Nemzeti és nemzetközi szabványok megnevezései és számuk: I. Mintavétel a felszín alatti vizekből: MSZ-21464:1998; II. Ivóvízvizsgálat Mintavétel és tartósítás: MSZ-448-46:1988; III. Vízminőség- Mintavétel-1.rész Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz (ISO 5667-1:1980) MSZ ISO 5667-1:1993; IV. Vízminőség- Mintavétel-2.rész Mintavételi technikák előírásai (ISO 5667-2:1991) MSZ ISO 5667-2:1993; V. Vízminőség- Mintavétel-3.rész A minták tartósításának és kezelésének irányelvei (ISO 5667-3:2003) MSZ EN ISO 5667-3:2004. Spektrofotometria Nemzetközi szabvány megnevezése és száma: Vízminőség - Az ammónium meghatározása vízben (ISO 7150-1:1984): MSZ ISO 7150-1:1992. Manuális spektrofotometriás módszer. Meghatározási határ (alsó méréshatár-LOQ): 0,02-0,05 mg/l NH4. Precizitás: ± 10%, 95%-os megbízhatósági szinten.

3.2 Groundwater Monitoring Programmes

This section defines the programmes set up for monitoring of groundwater bodies.Note that the concept of sub-programmes does not apply as programmes relate only to groundwaters

3.2.1 PROGRAMME: HUGWPQ1 -

Programme code* HUGWPQ1
Programme name
Quantitative monitoring* Yes
Chemical surveillence monitoring* No
Chemical operational monitoring* No
Is this programme International, national or RBD specific? National
If part of an international monitoring programme, please describe the international programme and how this programme relates to it.
Summary of the overall key design considerations for the programme A felszín alatti víztestek vízszint észlelő monitoringjának tervezésénél figyelembe vett elvek: Olyan reprezentatív hálózat kijelölése szükséges, amely információt nyújt a víztestek mennyiségi állapotának értékeléséhez, beleértve a hasznosítható készletek becslését is. A monitoring kialakításánál figyelembe kell venni a felszín alatti víz mozgására, térbeli és időbeli változásaira vonatkozó regionális szintű elvi modellt. A hálózatnak elegendő sűrűségűnek kell lennie az átáramló víz mennyiségének figyelésére a határ menti és a határokkal osztott víztestek estében, valamint a felszín alatti víztől függő vízi és szárazföldi ökoszisztémák és az ivóvíz szempontjából védett területek állapotának jellemzéséhez. A mennyiségi kockázatos víztestek esetében a monitoring programnak támogatnia kell az intézkedések programjának tervezését és értékelését.
Intended start date of the monitoring programme (if after 2006-12-22)
Reason(s) for delay if applicable
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* A reprezentatív monitoring az ország területén működő, kevés kivételtől eltekintve, állami szervezetek által üzemeltetett vízszint figyelő hálózat állomásaiból került kiválasztásra, alapvetően egyenletes területi sűrűséggel. A hideg víztestek esetében az átlagos állomás sűrűség víztestenként 1-2 állomás/100km2, a kockázatos víztestek esetében víztestenként 3-9 állomás/100 km2 az eloszlás pedig a mélységgel csökken. A termálvíztesteknél minden működő állomás figyelembe vételre került. A termálvíztestek monitoringjának sűrűsége 0,15 kút/100km. A határ menti és határokkal osztott víztestek esetében törekedtünk minden, a határ 10 km-es körzetében működő monitoring pont kijelölésére. Kijelölésre kerültek a felszín alatti víztől függő felszíni és szárazföldi ökoszisztémák környezetében, és a távlati vízbázisokon meglévő reprezentatív objektumok. A porózus medencebeli víztesteknél előnye volt az egymáshoz közeli, különböző mélységű kutakból álló kútcsoportok kijelölésének. A monitoring pontok kijelölésénél előnyt élveztek a hosszú idejű adatsorral rendelkező, jó műszaki állapotban lévő, regisztráló műszerrel felszerelt, könnyen megközelíthető objektumok. A lokális hatás alatt álló pontok kijelölését kerültük. Az észlelési gyakoriság a hideg vizű porózus víztestek felszínközeli állomásain, valamint a hideg vizű karsztvíztesteken általában heti vagy annál gyakoribb, a porózus mélyebb rétegekben havi gyakoriságú. A termálvíztesteken kijelölt állomások észlelési gyakorisága havi egy alkalom. A monitoring mérési pontosságának és megbízhatóságának növelése érdekében, a mérő műszerrel még nem rendelkező kutakat, szükséges műszerrel felszerelni. Az állomások egy része felújításra szorul.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* A monitoring programon belül, az ivóvíztermeléshez kapcsolódó területekre további követelmények nincsenek.
Specific arrangements in place for the monitoring of transboundary groundwaters* A határokkal osztott víztestek esetében a román-magyar határral osztott porózus medencebeli hideg vizű víztestek vízszintjének figyelésére és éves szintű adatcserére a Határvízi Egyezményen belül, megállapodás történt 2006-ban. A megállapodás a víztestek határ menti, 10 km-es zónájában, a sekély rétegek vízszintjének figyelésére, a mért értékek havi átlagainak éves szintű adatcseréjére terjed ki. Az adatcsere részleteit az Egyezmény „Szabályzat a Magyar Köztársaság és Románia között a meteorológiai és hidrológiai adatok és tájékoztatók kölcsönös megküldéséről” c. szabályzat 7.sz. melléklete tartalmazza. A HU_p.1.1.1 Szigetköz víztest sekély mélységű vízszint észlelő objektumai mérési eredményeinek adatcseréjét az 1995. április 19-én aláírt „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes intézkedésekről és vízhozamokról a Dunában, és a Mosoni Dunában” megállapodás írja elő. Az Osztrák- Magyar Határvízi Egyezményhez kapcsolódóan 2007-től történik adatcsere a kijelölt objektumokra, a határmenti víztestek esetében. Ezeken felül, a Duna Védelmi Egyezményhez kapcsolódóan a Duna medence szinten kijelölt, jelentős, határokkal osztott víztestek monitoringja a nemzeti szintű monitoring programokból áll össze.
Extent to which monitoring deviates from that outlined* A jelzett állomásoknál a hosszú távon kialakult mérési gyakorlat eltér a program szintű gyakoriságtól.
Number of sites in the programme* 1659
Number of protected drinking water abstraction areas foe which monitoring sites are associated* 98
Percentage of sites affected by deviations in the programme* 2
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
URL to further information:
Parameters

This section defines the parameters monitored under the programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 3.1 above. If the methodoloy and standards information for the parameter has not been provided in section 3.1, then it should be provided here.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the parameter is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the parameter is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Parameter Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Measured As Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
GE1-1 1659 12 1

3.2.2 PROGRAMME: HUGWPQ2 -

Programme code* HUGWPQ2
Programme name
Quantitative monitoring* Yes
Chemical surveillence monitoring* No
Chemical operational monitoring* No
Is this programme International, national or RBD specific? National
If part of an international monitoring programme, please describe the international programme and how this programme relates to it.
Summary of the overall key design considerations for the programme Kiegészítő mennyiségi monitoring a karszt víztesteken, hegy- és dombvidéki területeken és a termálvíztesteken, a források, kisvízfolyások és egyes termelő kutak túlfolyásának hozammérésével.
Intended start date of the monitoring programme (if after 2006-12-22)
Reason(s) for delay if applicable
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* Sűríti a HUGWPQ1-es programot a meglévő, reprezentatív állomások kijelölésével ott, ahol nem volt megfelelő a sűrűség. A forrásokkal jellemzett területeken a reprezentatívak bevonása történt meg. A kisvízfolyás hozammérésére, források hiányában, állomást csak a kisvízi időszakban, jellemzően a felszín alóli táplálású mederszakaszon jelöltünk ki, amelyek a felszín alatti és felszíni víztestek kapcsolatának értékelésére is alkalmasak.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* A monitoring programon belül, az ivóvíztermeléshez kapcsolódó területekre, külön követelmények nincsenek.
Specific arrangements in place for the monitoring of transboundary groundwaters* A monitoring programhoz tartozó objektumokra speciális határvízi szintű megállapodások nincsenek. A Duna Védelmi Egyezményhez kapcsolódóan a Duna medence szinten kijelölt, jelentős, határokkal osztott víztestek monitoringja a nemzeti szintű monitoring programokból áll össze
Extent to which monitoring deviates from that outlined* A jelzett állomásoknál a hosszú távon kialakult mérési gyakorlat eltér a program szintű gyakoriságtól.
Number of sites in the programme* 113
Number of protected drinking water abstraction areas foe which monitoring sites are associated* 33
Percentage of sites affected by deviations in the programme* 20
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
URL to further information:
Parameters

This section defines the parameters monitored under the programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 3.1 above. If the methodoloy and standards information for the parameter has not been provided in section 3.1, then it should be provided here.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the parameter is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the parameter is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Parameter Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Measured As Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
GE1-2 113 4 1

3.2.3 PROGRAMME: HUGWPS1 -

Programme code* HUGWPS1
Programme name
Quantitative monitoring* No
Chemical surveillence monitoring* Yes
Chemical operational monitoring* No
Is this programme International, national or RBD specific? National
If part of an international monitoring programme, please describe the international programme and how this programme relates to it.
Summary of the overall key design considerations for the programme A feltáró monitoring az erdő- és mezőgazdasági jellegű külterületek alatt fekvő, hideg (porózus és hegyvidéki) víztestek sekély mélységű, valamint a karsztvíztestek nyílt karszt területein lévő, vagy azokhoz közel eső, döntő többségében sérülékeny rétegeire, a típusterületi elv alkalmazásával történt. A típusterületi elv a különböző területhasználatokkal (erdő, rét, szántó, gyümölcsös), valamint vízföldtani adottságokkal (durva-, finomszemű fedőképződmények, karsztos, valamint repedezett felszín közeli képződmények, utánpótlódási területek párolgó alluviumai, és különböző mértékben párolgással jellemzett feláramlási területek) rendelkező terület-kombinációkon alapul. A kiválasztott kutak 25 típusterületet képviselnek. További elvek: A hálózatnak elegendő sűrűségűnek kell lennie az átáramló víz minőségének figyelésére a határ menti és a határokkal osztott víztestek estében, valamint a felszín alatti víztől függő vízi és szárazföldi ökoszisztémák és az ivóvíz szempontjából védett területek állapotának jellemzéséhez. A monitoring kialakításánál a felszíni eredetű szennyeződések terjedésére vonatkozó elvi modell figyelembe vétele elsősorban a típusterületi elv alkalmazása révén történik. A monitoring programon belül a Víz Kertirányelv szerinti kötelező paraméterek mérése mellett, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló2006/118/EK irányelv nemzeti szintű átvételét követően, a következő paraméterek mérése tervezett: arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek. Az állomások kisebb része felújításra szorul.
Intended start date of the monitoring programme (if after 2006-12-22)
Reason(s) for delay if applicable
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* A reprezentatív monitoring az ország területén működő, állami szervezetek által minta- és egyéb területeken, távlati vízbázisokon üzemeltetett sekélymélységű vízminőség-észlelő hálózat állomásaiból, valamint kisebb részben termelő kutak és leszálló jellegű források közül került kiválasztásra. A típusterületi elv alkalmazása során statisztikailag elegendő pont kijelölésével, ezen belül, több helyen, a különböző mélységű kutakból álló monitoring csoportokkal számoltunk. A sérülékeny vízbázisokon legalább 1 pontot jelöltünk ki a GWPS1 vagy a GWPS2 programon belül, melyek túlnyomó része – a területhasználatból adódóan - ebbe a programba tartozik. A típusterületi elv érvényülését ellenőriztük, oly módon, hogy a nagyobb területarányt képviselő elvi típusterületeknél arányosan nagyobb számú pont kijelölése történt meg, valamint az országosan 1 % -nál kisebb arányt képviselő típusterületek esetében az arányosnál több, de maximum 10 pont került kijelölésre. A porózus medencebeli víztesteknél előnye volt az egymáshoz közeli, különböző mélységű kutakból álló kútcsoportok kijelölésének. A forrásokkal jellemzett területeken elsőbbséget élveztek a leszálló jellegű források. A határ menti és határokkal osztott víztestek esetében törekedtünk minden, a határ 10 km-es körzetében működő monitoring pont kijelölésére. A fenti elvek prioritása mellett törekedtünk arra is, hogy a pontok kijelölése, lehetőség szerint, országos szinten egyenletesen történjen. A monitoring pontok kijelölésénél előnyt élveztek a hosszú idejű adatsorral rendelkező, a Nitrát irányelv szerinti monitoring keretében korábban kijelölt, valamint a 2005-2006-ban újonnan létesült, továbbá a jó műszaki állapotban lévő, könnyen megközelíthető objektumok.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Az egymás közelébe telepített, különböző mélységű sekélyréteg figyelő kútcsoportokat vontuk össze, egy figyelő objektumként. A sekélymélységű kútcsoportok kialakításának célja a természetes eredetű minőségi változékonyság, illetve a terhelések hatásának nyomon követése és értékelése.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvízkivételre igénybevett víztermelő monitoring pontokra a viziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002 (IV.25.) KöViM rendelet előírási az irányadóak.
Specific arrangements in place for the monitoring of transboundary groundwaters* A határokkal osztott víztestek esetében a román-magyar határral osztott porózus medencebeli hideg vizű víztestek vízszintjének és vízminőségének figyelésére és éves szintű adatcserére a Határvízi Egyezményen belül, megállapodás történt 2006-ban. A megállapodás a víztestek határ menti, 10 km-es zónájában, a sekély rétegek vízminőségének figyelésére, a mért értékek éves szintű adatcseréjére terjed ki. Az adatcsere részleteit az Egyezmény „Szabályzat a Magyar Köztársaság és Románia között a meteorológiai és hidrológiai adatok és tájékoztatók kölcsönös megküldéséről” c. szabályzat 7.sz. melléklete tartalmazza. A HU_p.1.1.1 Szigetköz víztest sekély mélységű reprezentatív vízminőség észlelő objektumai mérési eredményeinek adatcseréjét az 1995. április 19-én aláírt „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes intézkedésekről és vízhozamokról a Dunában, és a Mosoni Dunában” megállapodás írja elő. Az Osztrák- Magyar Határvízi Egyezményhez kapcsolódóan 2007-től történik adatcsere a kijelölt objektumokra, a határmenti víztestek esetében. Ezeken felül, a Duna Védelmi Egyezményhez kapcsolódóan a Duna medence szinten kijelölt, jelentős, határokkal osztott víztestek monitoringja a nemzeti szintű monitoring programokból áll össze.
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Egyes paraméterek mérési gyakorisága eltér a monitoring programban meghatározottól azokban a sekély mélységű kutakban, amelyek az előzetesen meghatározott sérülékeny üzemelő vízbázisok védőterületén vannak, de a vízbázis állapotfelmérése még nem készült el. További állomásoknál a mérési gyakorlat eltér a programban meghatározott gyakoriságtól.
Number of sites in the programme* 685
Number of protected drinking water abstraction areas foe which monitoring sites are associated* 370
Percentage of sites affected by deviations in the programme* 24
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
URL to further information:
Parameters

This section defines the parameters monitored under the programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 3.1 above. If the methodoloy and standards information for the parameter has not been provided in section 3.1, then it should be provided here.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the parameter is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the parameter is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Parameter Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Measured As Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
GE2-1 685 1 6
GE2-2 685 1 1
GE2-3 685 2 1
GE2-4 685 2 1
GE2-5 685 2 1

3.2.4 PROGRAMME: HUGWPS2 -

Programme code* HUGWPS2
Programme name
Quantitative monitoring* No
Chemical surveillence monitoring* Yes
Chemical operational monitoring* No
Is this programme International, national or RBD specific? National
If part of an international monitoring programme, please describe the international programme and how this programme relates to it.
Summary of the overall key design considerations for the programme A feltáró monitoring a hideg (porózus és hegyvidéki) víztestek sekély mélységű, valamint a karsztvíztestek nyílt karsztterületeken lévő, vagy azokhoz közel eső, döntő többségében sérülékeny rétegeire kijelölt monitoring, amely – GWPS1 monitoring programban leírt típusterületi elvre épülve – a beépített, valamint az ipari jellegű területek figyelését célozza meg. A programhoz 21 elvi típusterület tartozik, ezek közül 5 jelentéktelen arányban előfordulóhoz nem tartozik kijelölt pont. Az ehhez a programhoz tartozó típusterületek országosan egyenként csak 0 – 2 % körüli arányt képviselnek, de jelentőségük a terhelések szempontjából nagyobb. A további elvek megegyeznek a GWPS1 programnál leírtakkal. A monitoring programon belül, a Víz Kertirányelv szerinti kötelező paraméterek mérése mellett, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv nemzeti szintű átvételét követően, a következő paraméterek mérése tervezett: arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek, triklóretilén, tetraklóretilén.
Intended start date of the monitoring programme (if after 2006-12-22)
Reason(s) for delay if applicable
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* A reprezentatív monitoring az ország területén működő, állami szervezetek által minta- és egyéb területeken, távlati vízbázisokon üzemeltetett sekélymélységű vízminőség-észlelő hálózat állomásaiból, valamint kisebb részben termelő kutak és leszálló jellegű források közül került kiválasztásra. Minden, a területhasználat alapján a GWPS2 programba tartozó sérülékeny vízbázison kijelöltünk legalább 1 pontot. A porózus medencebeli víztesteknél előnye volt az egymáshoz közeli, különböző mélységű kutakból álló kútcsoportok kijelölésének. A forrásokkal jellemzett területeken elsőbbséget élveztek a leszálló jellegű források. A határ menti és határokkal osztott víztestek esetében törekedtünk minden, a határ 10 km-es körzetében működő monitoring pont kijelölésére. A monitoring pontok kijelölésénél előnyt élveztek a hosszú idejű adatsorral rendelkező, a Nitrát irányelv szerinti monitoring keretében korábban kijelölt, valamint a 2005-2006-ban újonnan létesült, továbbá a jó műszaki állapotban lévő, könnyen megközelíthető objektumok. A típusterületi elv érvényülését ellenőriztük, oly módon, hogy a nagyobb területarányt képviselő elvi típusterületeknél arányosan nagyobb számú pont kijelölése történt meg, valamint az országosan 1 % -nál kisebb arányt képviselő típusterületek esetében az arányosnál több, de maximum 10 pont került kijelölésre.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Az egymás közelébe telepített, különböző mélységű sekélyréteg figyelő kútcsoportokat vontuk össze, egy figyelő objektumként. A sekélymélységű kútcsoportok kialakításának célja a természetes eredetű minőségi változékonyság, illetve a terhelések hatásának nyomon követése és értékelése.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvízkivételre igénybevett víztermelő monitoring pontokra a viziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002 (IV.25.) KöViM rendelet előírási az irányadóak.
Specific arrangements in place for the monitoring of transboundary groundwaters* A határokkal osztott víztestek esetében a román-magyar határral osztott porózus medencebeli hideg vizű víztestek vízszintjének és vízminőségének figyelésére és éves szintű adatcserére a Határvízi Egyezményen belül, megállapodás történt 2006-ban. A megállapodás a víztestek határ menti, 10 km-es zónájában, a sekély rétegek vízminőségének figyelésére, a mért értékek éves szintű adatcseréjére terjed ki. Az adatcsere részleteit az Egyezmény „Szabályzat a Magyar Köztársaság és Románia között a meteorológiai és hidrológiai adatok és tájékoztatók kölcsönös megküldéséről” c. szabályzat 7.sz. melléklete tartalmazza. Az Osztrák- Magyar Határvízi Egyezményhez kapcsolódóan 2007-től történik adatcsere a kijelölt objektumokra, a határmenti víztestek esetében. Ezeken felül, a Duna Védelmi Egyezményhez kapcsolódóan a Duna medence szinten kijelölt, jelentős, határokkal osztott víztestek monitoringja a nemzeti szintű monitoring programokból áll.
Extent to which monitoring deviates from that outlined* A jelzett állomásokon egyes paraméterek mérési gyakorisága eltér a programban meghatározott mérési gyakoriságtól.
Number of sites in the programme* 196
Number of protected drinking water abstraction areas foe which monitoring sites are associated* 97
Percentage of sites affected by deviations in the programme* 33
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
URL to further information:
Parameters

This section defines the parameters monitored under the programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 3.1 above. If the methodoloy and standards information for the parameter has not been provided in section 3.1, then it should be provided here.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the parameter is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the parameter is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Parameter Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Measured As Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
GE2-1 196 1 6
GE2-2 196 1 1
GE2-3 196 2 1
GE2-4 196 2 1
GE2-5 196 2 1

3.2.5 PROGRAMME: HUGWPS3 -

Programme code* HUGWPS3
Programme name
Quantitative monitoring* No
Chemical surveillence monitoring* Yes
Chemical operational monitoring* No
Is this programme International, national or RBD specific? National
If part of an international monitoring programme, please describe the international programme and how this programme relates to it.
Summary of the overall key design considerations for the programme A feltáró monitoring hideg víztestek mélyebb, középső és alsó mélységtartományba eső, nem sérülékeny rétegeire terjed ki. Jelentős részben ez a monitoring figyeli az ivóvíztermelésre alkalmas rétegvíztestek és fedett karsztvíztestek víztartó képződményeit. A monitoring elsősorban a természetes vízminőség jellemzésére kell, hogy alkalmas legyen, de annak bizonyítására is, hogy káros vízminőség-változások nem következnek be. A monitoringnak támogatnia kell az esetleges káros vízminőség-változások bekövetkezésének időben történő felismerését is. A monitoring programon belül, a Víz Kertirányelv szerinti kötelező paraméterek mérése mellett, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118//EK irányelv nemzeti szintű átvételét követően, a következő paraméterek mérése tervezett: arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, ill. indokolt esetben peszticidek, triklóretilén, tetraklóretilén.
Intended start date of the monitoring programme (if after 2006-12-22)
Reason(s) for delay if applicable
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* A reprezentatív monitoring – az ország területén működő, állami szervezetek által üzemeltetett néhány vízminőség-észlelő kút, valamint néhány felszálló jellegű forrás mellett – elsősorban az ivóvíztermelő kutak közül került kiválasztásra. A monitoring hálózat kialakításakor törekedtünk arra, hogy a hálózat lehetőleg egyenletes területi eloszlású legyen, de víztestenként és a jelentős vízművenként legalább 1 pont kerüljön kiválasztásra. Az átlagos állomássűrűség a porózus víztestek területén 0,97 állomás/100km2, a hegyvidékieken 0,16 állomás/100km2, és a karsztterületeken 0,30 állomás/100km2. A határ menti és határokkal osztott víztestek esetében törekedtünk minden, a határ 10 km-es körzetében működő monitoring pont kijelölésére. A monitoring pontok kijelölésénél előnyt élveztek a hosszú idejű adatsorral rendelkező objektumok. Az állami szervezetek által üzemeltetett vízminőség-észlelő állomásoknál a jó műszaki állapotban lévő, könnyen megközelíthető objektumok kijelölése történt meg.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvízkivételre igénybevett víztermelő monitoring pontokra a viziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002 (IV.25.) KöViM rendelet előírási az irányadóak.
Specific arrangements in place for the monitoring of transboundary groundwaters* A határokkal osztott víztestek esetében a román-magyar határral osztott porózus medencebeli hideg vizű víztestek vízszintjének és vízminőségének figyelésére és éves szintű adatcserére a Határvízi Egyezményen belül, megállapodás történt 2006-ban. A megállapodás a víztestek határ menti, 10 km-es zónájában, a sekély rétegek vízminőségének figyelésére, a mért értékek éves szintű adatcseréjére terjed ki. Az adatcsere részleteit az Egyezmény „Szabályzat a Magyar Köztársaság és Románia között a meteorológiai és hidrológiai adatok és tájékoztatók kölcsönös megküldéséről” c. szabályzat 7.sz. melléklete tartalmazza. A Duna Védelmi Egyezményhez kapcsolódóan, a Duna medence szinten kijelölt, jelentős, határokkal osztott víztestek monitoringja a nemzeti szintű monitoring programokból áll össze.
Extent to which monitoring deviates from that outlined* A jelzett állomásokon egyes paraméterek mérési gyakorisága eltér a programban meghatározott mérési gyakoriságtól.
Number of sites in the programme* 784
Number of protected drinking water abstraction areas foe which monitoring sites are associated* 180
Percentage of sites affected by deviations in the programme* 2
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
URL to further information:
Parameters

This section defines the parameters monitored under the programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 3.1 above. If the methodoloy and standards information for the parameter has not been provided in section 3.1, then it should be provided here.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the parameter is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the parameter is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Parameter Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Measured As Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
GE2-1 784 1 6
GE2-2 784 1 1
GE2-3 784 1 1
GE2-4 784 1 1
GE2-5 784 1 1

3.2.6 PROGRAMME: HUGWPS4 -

Programme code* HUGWPS4
Programme name
Quantitative monitoring* No
Chemical surveillence monitoring* Yes
Chemical operational monitoring* No
Is this programme International, national or RBD specific? National
If part of an international monitoring programme, please describe the international programme and how this programme relates to it.
Summary of the overall key design considerations for the programme A feltáró monitoring a termálvíztestekre terjed ki, elsősorban a természetes vízminőség jellemzésére ill. a termálvíz használatából eredő természetes vízminőség változásának követésére. A monitoring alkalmas kell legyen a termálvíztestek kémiai állapotának jellemzésére. A monitoring programon belül, a Víz Kertirányelv szerinti kötelező paraméterek mérése mellett, a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK irányelv nemzeti szintű átvételét követően, a következő paraméterek mérése tervezett: klorid, szulfát.
Intended start date of the monitoring programme (if after 2006-12-22)
Reason(s) for delay if applicable
Brief summary of the methodology or criteria used to select sites* A reprezentatív monitoring a termelő hévíz kutak és néhány felszálló jellegű forrás közül került kiválasztásra, lehetőleg egyenletes területi eloszlásban, de víztestenként legalább 1 ponttal. Az átlagos állomássűrűség 0,07 állomás/100km2 a porózus termál víztesteken, 0,13 állomás/100 km2 a karsztos termál víztesteken.
How the concept of sub-sites has been applied and to what extent.* Nem alkalmaztuk.
Additional monitoring requirements for waters used in the abstraction of drinking water in relation to Article 7* Az ivóvízkivételre igénybevett víztermelő monitoring pontokra a viziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002 (IV.25.) KöViM rendelet előírási az irányadóak.
Specific arrangements in place for the monitoring of transboundary groundwaters* Duna Védelmi Egyezményhez kapcsolódóan, a Duna medence szinten kijelölt, jelentős, határokkal osztott víztestek monitoringja a nemzeti szintű monitoring programokból áll össze.
Extent to which monitoring deviates from that outlined* Nincs eltérés a monitoring programon belül.
Number of sites in the programme* 74
Number of protected drinking water abstraction areas foe which monitoring sites are associated* 0
Percentage of sites affected by deviations in the programme* 0
Hyperlink or reference to associated reference statement or file
URL to further information:
Parameters

This section defines the parameters monitored under the programme. The methodologies and standards etc are only given where these differ from the general case outlined in Section 3.1 above. If the methodoloy and standards information for the parameter has not been provided in section 3.1, then it should be provided here.

Note: the frequency defines the number of monitoring occasions made in one cycle (e.g. If the frequency is 6 and the cycle is 3, this means that the parameter is measured 6 times in 3 years). If the cycle is given as 0, this means that the parameter is measured for the first year only, and the results will be used to determine if future monitoring is required and the required frequency/cycle.

Parameter Code* No. Of Sites* Frequency* Cycle* Cycle description Measured As Sampling Methodology Analysis Methodology Standards Applied Levels of confidence Frequency Methodology
GE2-1 74 1 6
GE2-2 74 1 6
GE2-3 74 1 6
GE2-4 74 1 6
GE2-5 74 1 6